Az orvos türelemre inti Dragónert

Mindkét játékos a földre esett, ám míg Priskin folytatta a játékot, Dragóner néhány perc múlva jelezte, rosszul érzi magát, és cserét kért. A védőt az Uzsoki úti kórházba szállították, és 24 órán át bent tartották. Edzője, Pintér Attila volt vasárnap délután az első látogatója, és természetesen ott volt a kórházban dr. Gyarmati Jenő, a Ferencváros orvosa is. Gyarmati doktortól megtudtuk: agyrázkódása van Dragónernek, ám a CT-vizsgálat eredménye szerencsére negatív lett. Gyarmati Jenő szerint két hétig biztosan pihennie kell a bekknek, akit egyébiránt hétfő délelőtt hazaengedtek.
Dragóner persze megfogadta a tanácsokat, kikapcsolta telefonját, elzárkózott a külvilágtól, még barátai, játékostársai sem érik el. Egy biztos: Dragóner Attila nem játszhat a szerdai, Lombard FC Haladás elleni bajnoki mérkőzésen, de még a Vasas elleni április 14-i Magyar Kupa-elődöntőn sem számíthat rá Pintér Attila vezetőedző. Kiesése nagy veszteség a zöld-fehérek számára, valószínűleg Sorin Botis vagy Dragan Vukmir pótolja majd a védelem közepén.

A ferencvárosiak bíznak Dragóner gyors felépülésében, ám tudják, hiba lenne a korai visszatérés. Dragóner legutóbb 2003. június 7-én, a Magyarország–Lettország Eb-selejtezőn kért cserét, akkor is rosszullétre hivatkozott. Szerencsére nincs összefüggés a két eset között, ugyanis tavaly nyáron gyomorbántalmak miatt szédült meg, vasárnap pedig agyrázkódás okán hagyta el a pályát. Információnk szerint Dragóner az ütközés után nem emlékezett rá, milyen körülmények között sérült meg, és azt sem tudta, hogyan került az öltözőbe, majd később a kórházba. Nyilván az emlékezetkiesés is az agyrázkódás következménye.
Megkérdeztünk egy olyan szakembert is, aki nemcsak a sportsérülésekkel foglalkozik, ő mit gondol Dragóner Attila sérüléséről, és szerinte mikor kezdheti el a gyakorlást a futballista.
"Az agyrázkódás látható külső sérülés nélkül is bekövetkezhet – mondta dr. Kemény János. – Általában ütés vagy a fej beverése okozza, ám néha komolyabb rázkódás is előidézheti ezt a sérülést. Ez járhat eszméletvesztéssel, emlékezetzavarral és olyan emlékezetkieséssel, ami a sérülés idejére vonatkozik. Ám olyan esetekről is hallani, melyeknél az emlékezetzavar régebbre is visszanyúlhat. Amikor az eszméletzavar megszűnik, komoly fejfájás, hányinger, de akár hányás is előfordulhat. Az agyrázkódást vegetatív tünetek is kísérhetik, így előidézhet sápadtságot, ájulásszerű érzést, pulzus- és vérnyomásváltozásokat. Az ilyen sérüléseknél a pácienst rendszeresen figyelni, ellenőrizni kell, hiszen egy komoly ütésnél esetleges vérzés is kialakulhat az agyban, illetve agyduzzadás és agynyomás-fokozódás is felléphet, ami keringési zavarokat, légzési problémát okozhat. Ha valakinek agyrázkódásra utaló tünetei vannak, azonnal meg kell vizsgálni: koponyaröntgenre – hogy a koponyacsonttörését ki lehessen zárni –, illetve szemfenékvizsgálatra van szükség, ami pedig a koponyaűri nyomás emelkedésének kizárására vagy igazolására szolgál. Ha komolyabb idegrendszeri tünetek mutatkoznak, akkor CT-vizsgálat is szükségeltetik. A teljes javuláshoz rengeteg pihenés, ágynyugalom és türelem kell. A baleset után néhány napig a fejet mozgásmentesen, egyenesben kell tartani, és mozogni csak óvatosan szabad. Egy futballistánál különösen oda kell figyelni, nem szabad kapkodni, mert a korán elkezdett edzések komoly problémákhoz is vezethetnek…"