A gólok hangjai, avagy futball és mikrofon

Vágólapra másolva!

2004.03.19. 21:02

Címkék

Meg nem mondom, milyen évet írtunk, csak az bizonyos, hogy a nyolcvanas elején jártunk, túl a spanyolországi világbajnokságon, és persze még jócskán a mexikói Irapuato traumája előtt.

Török László igazsága: a világ, és benne a magyar labdarúgás is megváltozott, ám a közvetítésekre ugyanúgy kell készülni, mint régen (Fotó: Blikk)

Mint minden szombat délután, azon a napon is a rádió hangja töltötte be a szobát. Mindig ugyanabban az időpontban kapcsoltuk be a szovjet ipar egyik korabeli csúcstermékét, s hallgattuk hosszú perceken keresztül, akkor éppen azt, hogy "Hannich góljával tehát Rába ETO–Honvéd egy nulla, Szeged…" És érkezett egy másik hang Csongrádból, aztán tovább – Székesfehérvárról, Zalaegerszegről, Pécsről, és persze Budapestről….
Az egy vagy két félidős, szertartásos, figyelő csöndet én törtem meg olykor egy-egy kérdéssel, apám dolgozott. Csak akkor tette le a tollát, ha a bűvös hang, a "dobozember" úgy fejezte be a mondatot: "Békéscsaba…"
Ha valaki azt mondja nekem, körkapcsolás, akkor ez a kép ugrik be elsőként.

1/4. rész:
2/4. rész: A régi bakik megszépülnek
3/4. rész: A szurkolás? Kizárva!
4/4. rész: Az irigyelt olasz kolléga