Egyöntetű a vélemény: remek ez a Loki!

Nos, Garamvölgyi Lajos, a DVSC egykori labdarúgója és edzője például nem fukarkodott a jelzőkkel:
"Le a kalappal a fiúk előtt! Biztos voltam benne, hogy doppingolja őket az, hogy már ilyen messzire eljutottak az UEFA-kupában és hogy ilyen rangos csapat ellen mérkőzhetnek meg. Azt viszont csak remélni mertem, hogy olyan bátran játszanak majd, mint ahogyan azt láttuk tőlük. Amit ezen a pályán meg lehetett csinálni, azt ők szinte maradéktalanul megoldották. Érződött, hogy betartják a taktikai utasításokat, fegyelmezetten és koncentráltan futballoznak. Mi több, a rendkívül csúszós talaj ellenére meglepően magabiztosan kezelték a labdát, a körülményekhez képest kevés volt a technikai hiba. A játékosok egymásért is küzdöttek, és a kritikus pillanatokban is kisegítették egymást. Sajnálom, hogy a kidolgozott helyzetek egyikét sem tudták értékesíteni, hiszen akkor nagyobb eséllyel és még bizakodóbban várhatnánk a szerdai visszavágót. Ami késik, nem múlik, Debrecenben is lehet gólt, gólokat rúgni. Összességében a Loki többet nyújtott annál, mint amit vártam, hasonló harci kedvvel valóra válthatja a nagy álmot."


"Erre a teljesítményre nemcsak a Loki-érzelmű, hanem az összes magyar futballbarát büszke lehet – mondta Siklósi Csaba, a DVSC korábbi játékosa. – Bevallom, munkahelyi elfoglaltságom miatt sajnos csak a meccs összefoglalóját láttam, de abból, no meg a barátaim által elmondottakból egyértelmű számomra, hogy a vereség ellenére bravúrosan helytállt a csapat. Én már előre tekintek, ezért is hiszek abban, hogy az FC Bruges-t kiverhetik a piros-fehérek a kupából. Hiába tartozik a belga alakulat az európai élcsapatok közé, úgy gondolom, hogy nem verhetetlen. Ha én írnám a visszavágó forgatókönyvét, akkor gyors góllal kezdene a Debrecen. Úgy vélem, ha nem kapunk gólt, továbbjuthatunk. Annak idején, bár kiestünk az UEFA-kupából a Wolfsburg ellen, a visszavágón aratott kettő egyes győzelem emlékezetes marad számomra. Akkor a »Farkasok« együttese a német bajnokság egyik legjobb csapata volt, vagyis cseppet sem volt gyengébb a jelenlegi Bruges-nél."


"Tizennégy évvel ezelőtti emlék jutott eszembe, amikor megláttam a bruges-i stadiont a televízióban – merengett a múlt eseményein Arany László, a DVSC korábbi háromszoros válogatott labdarúgója. – Annak idején a Tatabányával játszottunk ott a másik helyi együttes, a Cercle ellen, és ugyanolyan havas pályán egy nullára nyertünk felkészülési mérkőzésen. Kár, hogy a Loki ezen a tétmeccsen nem tudott betalálni ellenfele hálójába, de ezt az »apróságot« leszámítva, minden dicséret megilleti a mieinket. Nem túlzás, végig partiban voltunk a nagy hírű belga csapattal, amely nem is olyan régen a Milant és az Ajaxot is felülmúlta. A látottak alapján reális esélyünk van a továbbjutásra. Nekem leginkább Sándor Tamás játéka tetszett, de Dombi Tibor, Éger László és Sandro Tomic is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Óriási fegyvertény lenne, ha búcsúztatnánk a Bruges-t, ami a magyar futball ázsióját is növelné."


"Nagy izgalommal vártam ezt az összecsapást, és mint a katona, számoltam a napokat – fogalmazott Komlóssy Imre, a DVSC legendás labdarúgója, korábbi edzője, krónikása. – Féltettem a Lokit, mert tudom, mennyire erős ellenféllel akadt össze. Másfelől bizakodtam is, mert amióta ez az edzői stáb dolgozik a klubnál, nagyon sokat lépett előre a debreceni labdarúgás. Ami leginkább tetszett, hogy az első perctől az utolsóig hajtottak a srácok. Felidéződtek bennem a régi idők, annak idején mi sem álltunk meg egy pillanatra sem a pályán. Ha valaki nem tette ki szívét-lelkét, a társai kicikizték. Számomra nagy öröm, hogy a mai Lokit ugyanaz a lelkes játék jellemzi. Sándor Tamásék bebizonyították, hogy nem véletlenül jutottak el az UEFA-kupában ilyen messzire. Felvették a meccs ritmusát, a kritikus helyzetekben pedig rendre jó megoldásokat választottak, kár, hogy nem lőttek gólt. Gondolom, nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, hogy a DVSC-MegaForce továbbjuthat. Az egy nulla igencsak soványka előny, azaz a belgáknak is van miért izgulniuk."