Még maradok, tisztelettel!

Ezek a profik becsületes iparosok, akik többnyire a képességeik szerint teljesítettek a pályafutásuk során, és nem feltétlenül róható fel hibaként nekik, hogy kevés olyan megmozdulásuk, mérkőzésük akadt, amely megmaradt a szurkolók emlékezetében.
Aztán léteznek olyan futballisták, akiket egyszerűen nem lehet nem észre venni, akikkel szemben az ember fiának nehéz közömbösnek maradnia. Nem biztos, hogy mindenki szereti ezeket a játékosokat, de ettől még igaz a megállapítás: ezek a labdarúgók tudnak valamit a futballból, ami csak kevesek kiváltsága.

Külföldön is profiskodhatna

A Ferencváros 20-szoros válogatott támadója, Tököli Attila messze van még pályafutása befejezésétől, ám túlzott kockázat nélkül megjósolható, melyik kategóriába sorolják őt a szimpatizánsok. A kétszeres gólkirály gyakran egymaga dönti el a mérkőzéseket, képes egy-egy olyan cselre, amely a régi idők futballját idézi, ugyanakkor az őt kritizálók a szemére vetik, néha hosszú percekre eltűnik a mezőnyben, no és túlzottan sok energiáját emészti fel a játékvezető ítéleteinek kommentálása. Képességei alapján már régen valamelyik jegyzett, nyugati csapatban kellene profiskodnia, ám már tapasztalhattuk: szerződtetett magyar futballistának nem egyszerű külföldre igazolnia.
– Az elmúlt napokban három nemzetközi felkészülési mérkőzést játszott a Ferencvárossal, és ezeken féltucatnyi gólt szerzett. Ez a teljesítmény akkor is figyelemre méltó lenne, ha mondjuk három NB II-es együttes ellen produkálta volna…
– Nem kell ennek nagy jelentőséget tulajdonítani, egyszerűen most így jött össze – mondta a Politehnika Timisoara, a Hajduk Kula és a Slovan Bratislava hálójába összesen hat gólt berámoló támadó. – Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy többnyire csak hatvan percet játszottam, vagyis akár még jobb is lehetett volna a mutató. Amúgy korábban egyáltalán nem volt jellemző rám, hogy a felkészülési meccseken ontottam volna a gólokat, aztán a bajnokságban mégis sikerült eredményesen futballoznom.

A csapat érdekei a fontosak

– Ha átlagot számítunk, akkor csütörtökön a Puchov gárdája nem ússza meg két Tököli Attila-találat nélkül.
– Aki futballozott már valaha, az tudja, rengeteg tényezőnek kell összejönnie ahhoz, hogy valaki eredményes legyen. A Ferencvárosnak most nem az a fontos, hogy Tököli Attila lába "elsüljön" az előkészületi találkozókon, hanem az, hogy a csapat a lehető legjobban összeálljon a bajnoki rajtra. Kétszer ugyanabban az összeállításban talán még nem is léptünk pályára, egyelőre próbálgatjuk, hogy milyen szerkezetben, összeállításban tudunk igazán hatékonyan futballozni. Ugyanakkor nem leszek szomorú, ha csütörtökön nem romlik az átlagom, de mint mondtam, elsősorban a csapat érdekei a fontosak.
– Amikor hazajött Angliából, a Portsmouth gárdájától, akkor többen úgy vélekedtek, a remélt szerződés meghiúsulása miatt kedvetlenül lézeng majd a pályán. A már említett három mérkőzésen alaposan rácáfolt az eképpen vélekedőkre.
– Nem érzem úgy, hogy magam alatt kellene lennem, amiért nem sikerült külföldre mennem. A portsmouthi szerződés egy lehetőség volt, mégpedig egy jó lehetőség elsősorban a Ferencvárosnak, aztán pedig nekem. Azt már korábban is mondtam, hogy ha rajtam múlik, nem akarok idény közben átigazolni, hiszen jól érzem magam a Fradiban. Mindenki azt várja tőlem, hogy jól teljesítsek, én pedig igyekszem megfelelni ennek.
– Amikor Magyarországról egy futballista mondjuk az osztrák második ligába szerződik, akkor hamarosan megjegyzi: most tapasztalhatta, mennyire imádják a határon túl a labdarúgókat. Látva az angol bajnoki meccseket a televízióban, van sejtésünk arról, milyen érzés lehetett részt venni egy Premier League-ban szereplő csapat edzésein.
– Hogy milyen Angliában egy bajnoki meccs, azt hétről hétre láthatjuk a tévében, azonban elhiheti, egy szimpla tréning is más, mint idehaza. Ott senki sem csodálkozik azon, hogy a csapat legnagyobb sztárja, Teddy Sheringham mindenben segít az általa nem ismert idegen labdarúgónak, így vállalja többek között azt is, hogy edzésen párja lesz Tököli Attilának. Nem győztem csodálkozni, és arra gondolok azóta is, hogy van mit tanulnom ezektől a profiktól.

Küzd a válogatottságért

– Noha korábban biztos helye volt Gellei Imre válogatottjában, Lothar Matthäusnál egyelőre csak a huszonkilences keretnek a tagja. Hogy érzi, vissza tudja magát verekedni a nemzeti gárda kezdő tizenegyébe?
– Biztos helyem sohasem volt… Rajtam kívül még van öt-hat csatár, aki bármikor játszhat. Azt gondolom, ha megy a játék, akkor élvezem majd a német szakember bizalmát is, és talán mondanom sem kell, ez a célom.
– Mennyire találta meg a közös hangot a Fradi vezetőedezőjével, Pintér Attilával?
– Semmi problémánk nincs egymással. Neki az a feladata, hogy a lehető legerősebb Ferencvárost összerakja, nekem pedig az, hogy hasznos tagja legyek ennek a csapatnak. Vagyis közös az érdekünk…
– Sokakat érdekel, hol folytatja nyártól a pályafutását?
– Alighanem mindenki tudja, hogy a szezon végén lejár a szerződésem, de nem hiszem, hogy most elsősorban ezzel kellene foglalkoznom. Rengeteg fontos mérkőzés vár ránk tavasszal a bajnokságban és a Magyar Kupában, és mindent el kell követnünk azért, hogy néhány hónap múlva elégedetten tekinthessünk vissza a magunk mögött hagyott idényre.

"Profigondolkodású játékost ismertem meg Attilában, olyan labdarúgót, akinek rendkívül sok jó tulajdonsága van. Közösen kell tennünk azért, hogy minél több pozitívummal szolgáljon, és hogy mind Tököli Attila, mind a Ferencváros profitáljon belőle…"
Pintér Attila, a Ferencváros vezetőedzője

"Látható, hogy Attila túltette magát a Debrecen elleni május végi mérkőzés után történteken. Egyre jobb formában futballozik, ezt az edzőmeccseken mutatott játéka, élményszámba menő góljai is bizonyítják. Remélem, a bajnokság alatt is marad a remek forma, és nagy erőssége lesz a Ferencvárosnak."
Lipcsei Péter, a Ferencváros csapatkapitánya