Az előny igazán megnyugtató

A horvát fogadóirodák ezzel az oddssal adták az UEFA-kupa első fordulójában megrendezett Varteks–DVSC-MegaForce találkozót. Mármint amennyiben győz a legutóbbi magyar bronzérmes a horvát harmadik ellenében, a debreceni gárda sikerére fogadók minden egyes Loki-diadalra feltett kuna után hatot kaphatnak vissza. Szilágyi Sándor, a vendégek ügyvezetője – mint a meccs kezdése előtt elújságolta – betért az egyik útba eső irodába, és kitöltött egy szelvényt az övéi sikerére voksolva (bár ehhez tegyük hozzá: a DVSC vezetősége nem is olyan régen határozottan tiltakozott egy hasonló felvetés kapcsán, mondván, hogy náluk az alkalmazottaknak a fogadási játékokon se így, se úgy nem lehet pénzt tenniük a csapat meccseire – ezek szerint lehet…). "Úgy érzem, nyerni fogunk” – mondta Szilágyi Sándor már a csinosnak éppen csinos, csakhogy ezúttal mindössze jó háromezer látogatót elnyelő Varteks-arénában, és ő legalább jó jósnak bizonyult. Az az ötszáz magyar fanatikus, akik Debrecenből, illetőleg Zalából érkeztek – többeknek ZTE-sál lobogott a nyakában – sem remélt mást; voltak, akik busszal, esetleg autóval utaztak a nemzetközi kupacsata helyszínére.
Hat az egyhez – ami azt is jelenti, hogy a helyiek bizony kissé lebecsülték a magyar gárdát, amelynek játékosai az ilyenkor szokásos optimizmussal tekintettek az ütközet elé, amelyet egyébként a stadion mögött épp a kezdési időpontban elhúzó vonat hosszan elnyújtott füttye indított, na meg David Malcolm sípjele.
Hat egyes odds ide vagy oda, a varasdi gárda nem ugrott neki a debreceninek, óvatosan, ismerkedős hangulatban passzolgattak Drazen Besek labdarúgói egészen addig, amíg Bajzát Péter, a selejtezőben a litván Ekranasnak hármat vágó támadó a hatodik percben kis híján vezetést szerzett. Kiegyenlített játékot hozott az első húsz perc, további két-két vendég-, illetőleg hazai lehetőséggel. A horvát csatárok és középpályások keresztmozgásai és megfelelő ütemű beindulásai olykor bizony alaposan összekuszálták a Loki hátsó alakzatát, és a Varteks legjobbjának, Veldin Karicnak az őrzése is meglehetősen sok problémával járt.
Igaz, a kékben pompázó hazaiaknak meg Sándor Tamás semlegesítése – az irányító egy támadáson belül kétszer is célba vette Vladimir Vasilj kapuját, másodszorra már az előbb a gólvonalról mentő Nikola Safaric sem tudta megmenteni övéit a góltól – tombolhatott a magyar tábor, amely aztán dobolva, nótázva szemlélte, hogy a hazaiak szép csöndben átvették az irányítást, meleg pillanatot okozva Sandro Tomic kapuja előtt. Csakhogy a hajdúságiak horvát egyese mindent fogott, távoli lövés után a labda – lehetett bivalyerős vagy ravaszul nyesett – nem pattant ki róla, és a közeli löketek is tapadtak a kezéhez, így hát hiába volt a déli szomszédország reprezentánsa mezőnyfölényben, a néha beszoruló, a területet olykor rosszul felosztó vendégegyüttes előnnyel fordulhatott volna a szünetre, csakhogy jött egy meglehetősen ostoba módon összehozott szöglet Zoran Kastel révén egy Varteks-gól. Igaz, Böőr Zoltán, a Loki kapitánya rögvest lehangolhatta volna a mindinkább tűzbe jövő helyi publikumot, ám az eredmény a ráadás egy percében nem változott.

Szentes Lázár, a DVSC mestere szünetbeli dupla cseréje szilárdabbá tette a magyar együttes védekezését, és a Loki egy gyors kontra révén újfent vezetést szerezhetett volna, csakhogy Bajzát Péter a kapufára belsőzte a labdát. Kár volt a kihagyott ziccerért – gondoltuk, aztán újabb néhány perc lepergése alatt már afölött sopánkodtunk, hogy ha Bajzát nem ront, már kettővel vezetne a Debrecen, merthogy egy újabb villámakció zárásaként a csereként beálló Kiss Zoltán helyezett a Varteks kapujába – féktelen jókedvet varázsolva a magyar szektorban ülők körében, egyben elkedvetlenítve némiképp a hazai játékosokat. Ôket láthatóan megfogta a debreceniek második találata, a visszazáró, szinte hibátlanul védekező Debrecen kedvére kontrázhatott a kinyíló Varteks-védelem mellett, ám az utolsó passzok rendre későn érkeztek, így nem egy akció les miatt állt meg.
A pályán ekkor már az történt, amit a vendégek akartak, főként azután, hogy a hazai gárda egy fővel megfogyatkozott. Az előnyt ismét Bajzát Péter használhatta volna ki szinte azonnal, ám Vasilj elképesztő bravúrt mutatott be, egy perccel a vége előtt azonban már ő sem tehetett semmit, amikor Dombi Tibor ballal hatalmas gólt ragasztott kapujának jobb felső sarkába, beállítva ezzel a végeredményt.
A DVSC győzelme megérdemelt volt, Szentes Lázár együttese élt a kínálkozó alkalommal, és ha nem is ütötte ki, de a visszavágót illetően alaposan elkedvetleníthette a varasdiakat.
Nem mellesleg bebizonyosodott: olykor a horvát bukmékerirodáknál is elszámolják magukat…

Mestermérleg:

Drazen Besek: "Ilyen a futball, noha nagyon készültünk, végül mégis vereséget szenvedtünk az első mérkőzésen. Gratulálok a Debrecennek, ellenfelünk most vezet ellenünk. Talán idegenben sikerül majd javítanunk."

Szentes Lázár: "Nagyon örülök a győzelemnek, sok helyzetünk volt, és ezekből szerencsére hármat is gólra tudtunk váltani. Viszont még most is azt mondom, hogy a továbbjutó kérdése nem dőlt el, vigyáznunk kell a visszavágón is."

Percről percre

8. perc: Bajzát elhúzott a jobb oldalon, centerezését követően a tizenegyespontnál egyedül álló Böőr nem tudta jól átvenni a labdát, így Vasilj menthetett előle.
14. perc: Safaric perce volt ez a hazaiak alacsony középpályása majdnem harminc méterről lőtte nagyon erősen kapura a labdát, de azt Tomic magához ölelte.
21. perc: Karic ugrott ki a bal oldalon, kisodródva ballal még kapura tudott rúgni, de Tomic vetődve védett. Nagyon azért nem nyugodhattunk meg, mert pár pillanat múlva Jancsevszki beadása pattant meg Mujanovicon, és ha az ötösön egyedül álló Karics ügyesebb tán eléri a labdát…
24. perc: Nikolov szöglete után Sándor Tamás kapásból lőtt tizenkét méterről, de Safaric a gólvonalról kivágta a labdát. Igen ám, de az visszakerült Nikolovhoz, aki megint Sándor Tamást kereste, meg is találta, a debreceni fedezet levette a labdát, és azt nyolc méterről balra sodródva egészen váratlanul csavarta jobbal a kapu bal oldalába.
0–1
28. perc: Karic előbb húsz méterről Tomic kezei közé ágyúzott, majd az újabb debreceni labdavesztést követően ügyesen ugratta ki Jolicsot, ám a csatártárs 15 méterről robinsoni magányában is képtelen volt ellőni a szöget jól záró debreceni kapus mellett a labdát.
35. perc: Megint Safaric gondolta úgy, hogy rúg egy hatalmasat a labdába, és bár a 25 méteres szabadrúgásból megeresztett lökete a kapuba kívánkozott, Tomic sokadszorra védett bravúrral.
45. perc: Hát, nem sikerült kihúzni: Polovanec szöglete után Safaric elé került a labda, aki hét méterről erőtlenül fejelt, de az ötösön tébláboló Kastel sarokkal még belerúgott a labdába, és az a léc alá vágódott.
1–1
49. perc: Ki más, mint Safaric eresztett meg 22 méterről egy bődületes löketet, ami a debreceniek szerencséjére fél méterrel elkerülte a kaput.
53. perc: Böőr elszaladt a bal oldalon, középre tette, és az üres kaputól centikre álló Bajzát a bal kapufára belsőzte a labdát…
58. perc: Ezt viszont már nem sikerült kihagyni: Habi mesteri passza után három debreceni ment egyetlen hazai védőre. Kiss Zoltán passzolhatott volna, de 12 méterről kapura lőtt, ám a labda elakadt Vasiljban. Még szerencse, hogy a labda így is visszapattant Kiss Zoltán elé, és a csereként beállt csatár jobbal az üres kapuba gurított.
1–2
82. perc: Halilovics gondoskodott arról, hogy ne fulladjon unalomba a harmadik félóra, de bal lábas lövése után a labda elkerülte a bal alsó sarkot.
85. perc: Kristic felvágta a kitörő Dombit, ezért íziben szembesülhetett a második sárga lapjával, és mehetett is zuhanyozni. A szabadrúgásból Sándor ívelt középre, Bajzát ügyesen bújt ki védője mögül, de öt méterről küldött fejese után Vasilj nagy bravúrral ütötte ki a labdát.
89. perc: Most viszont már nem volt mese: bár Csehi Zoltán nem tudott lövéshez jutni az ötösön, továbbpasszolta a labdát, és azt Dombi 15 méterről ballal nagyszerűen csavarta a jobb felső sarokba.
1–3