A hajrában büntetőt hibáztak

Hat évvel ezelőtt az MTK a BL selejtezőjében búcsúzott a Rosenborg ellenében, majd az UEFA-kupában az NK Croatia – a Dinamót akkoriban így hívták – jelentette a végállomást. Ezt követően jött az a bizonyos egyesztendei szünet, majd a kék-fehérek ugyancsak a Croatiával szemben maradtak alul a Bajnokok Ligájában a főtáblára kerülésért. 2000-ben a Dunaferr kiverte a Hajduk Splitet a BL előselejtezőjében, rá egy esztendőre ugyanebben a körben a Ferencváros alulmaradt a splitiekkel szemben. Tavaly dömping volt horvát csapatokból, hiszen a ZTE előbb az NK Zagrebbal meccselt a legrangosabb kupa előselejtezőjében, majd a Manchester United elleni búcsút követően az UEFA-kupában ugyanúgy a Dinamo Zagrebet kapta ellenfélül, mint ebben az esztendőben az MTK Hungária. Lehet, hogy véletlen, a sors akarja mindezt így, de azért az emberben ott motoszkál a kisördög, túl sok ez már a véletlenekből…
Ami pedig a mostani összecsapást illeti, nos Zavadszky Gábor végül nem vállalta a szereplést, ám ez túlzottan nagy meglepetést nem okozott, hiszen várható volt, hogy a középpályás ínhüvelygyulladása nem jön rendbe. Az már sokkal inkább váratlan eseménynek számított, hogy a hazaiak legnagyobb sztárja, Niko Kranjcar sem lépett pályára. Úgy hírlik, a 19 esztendős csapatkapitány a mérkőzést megelőző utolsó tréningen sérült meg, és a horvát újságírók közül többen is úgy vélekedtek, hogy ez a tény jelentősen megnövelte az MTK továbbjutási esélyeit…
Nos, alig kezdődött el a 90 perc, és Welton Silva tökéletes centerezése után Torghelle Sándor úgy fejelte meg a labdát, hogy Marco Sarlijának esélye sem maradt a hárításra. Megvolt a vezető találat, ráadásul, mivel idegenben szerzett gólról volt szó, különösen értékesnek számított e gól. Aki ismeri a horvát labdarúgók mentalitását, az tudhatja, a házigazdát egy pillanatra sem roppantotta meg a kapott találat. A zágrábi alakulat rendületlenül ment előre, és bizony Végh Zoltánnak többször is bizonyítania kellett, hogy nem véletlenül tagja a válogatott keretnek. Bebizonyosodott az, amiről Egervári Sándor vezetőedző még az összecsapás előtt beszélt, vagyis hogy a Dinamo futballistái mozgékonyak, labdabiztosak. Be kell vallani, a magyar szimpatizánsoknak többször is összeszorult a gyomruk, amikor a tiszta kékben játszó hazaiak felbukkantak az MTK kapujának előterében. A Dinamo-támadások közepette a játékrész 30. perce hozta azt a pillanatot, amikor talán meccslabdát rontottak a vendégek: Illés Béla hatalmas helyzetben Sarlijába rúgta a labdát. Kettő nulla lehetett volna az MTK szempontjából az eredmény, ám nem lett, majd néhány perccel később egy "tűzijáték” végén egyenlített a házigazda. A hajrában mindkét oldalon adódott még gólszerzési lehetőség, ám az eredmény nem változott, a folytatásra nyílt maradt a mérkőzés.

Ami az első félidő 3. percében a magyar drukkereknek okozott hatalmas örömöt, az a folytatásban a horvát szurkolóknak. Jasmin Agic bombájával szemben az egyébként remekül védő Végh Zoltán is tehetetlennek bizonyult (bár ez esetben talán kissé kint állt a kapujából). Ez az eredmény még mindig olyan volt, amivel az MTK szimpatizánsai közül a legtöbben a találkozót megelőzően kiegyeztek volna, csak hát ekkor még majd’ egy félidő hátra volt a Maksimir poklában. Aki ezt nem így gondolta, azt az újabb zágrábi találat hamar rádöbbentette a valóságra. Húsz perce zajlott a második játékrész, amikor a belga Serge Gumienny megfejelte az addigi kisebb hibáit – ugyanis rendre az MTK kárára tévedett –, s Torghelle buktatásáért elfelejtett büntetőt ítélni. Baki volt ez, méghozzá súlyos… Sajnos a hátralévő percekben az eredmény már nem változott, pedig változhatott volna. A hajrában büntetőhöz jutott a kék-fehér egylet, csakhogy Czvitkovics Péter a kaput sem találta el 11 méterről.

Végezetül azt kell megállapítani, hiába kezdte remekül a mérkőzést a magyar bajnok, harmadik mérkőzésén sem tudta megszerezni első győzelmét. A hátrány nem behozhatatlan, ám az is igaz, hogy három hét múlva bravúr kell a továbbjutás kiharcolásához. Sajnos, mint oly sokszor, ezúttal is csak elmélkedhetünk, mi lett volna, ha 1–0-s vezetésnél Illés értékesíti ziccerét, esetleg, ha a játékvezető már az első jogos büntetőt megítéli, végezetül, ha Czvitkovics 11 méterről a kapuba talál…?

Mestermérleg

Nikola Jurcevic: "A gyorsan kapott gólt követően nagy nyomás nehezedett ránk, ám ezt túléltük, és mert gyorsabb tempóra váltottunk, megfordítottuk az eredményt. Sajnálom, hogy a budapesti visszavágón két kulcsjátékosom hiányzik majd eltiltás miatt. Az MTK sportszerű együttes, bizonnyal tudnak jobban is játszani, a továbbjutás kérdése csak a második találkozón dől majd el."

Egervári Sándor: "Ellenfelünk jól futballozott, jobban beszorított bennünket a kapunk elé, mint azt gondoltuk, ennek ellenére voltak lehetőségeink. Sajnos egy nullánál Illés Béla hibázott ziccerben, és két büntetőt is rúghattunk volna, ám a játékvezető csak egyet adott meg, ám azt is kihagytuk.Tudunk ennél jobban futballozni, és remélem ezt Budapesten megmutatjuk majd."

Percről percre

3. perc: A jelek szerint nem ijedt meg az MTK… Welton Silva kapott labdát a bal oldalon, az alapvonal közeléből ballal remekül kanyarított középre. Az ötös jobb oldali sarkánál érkezett Torghelle, aki okosan a bal alsó sarokba fejelte a labdát.
0–1
9. perc: Strok csinált egy cselt a kaputól kissé jobbra, 19 méterről jobbal lőtt is, Végh az alapvonalon túlra bokszolta a labdát. A szögletből Mujcin csavarta középre a bal oldalról a labdát, Sedloski hét méterről fejelhetett, ám Végh óriási bravúrral szögletre ütötte a bal felső sarok felé tartó labdát.
30. perc: Illés passzolt középre laposan Pusztaihoz, aki egyből kényszerítőzött is vele, s rögtön visszalőtte a labdát a védők mögé befutó irányítónak, aki így egyedül vezethette a kapusra a labdát. Illés tolt egyet a labdán, majd 15 méterről, jobbal, kissé ütemtelenül próbálta elpöckölni azt a kifutó Sarlija felett, fájdalom, ez nem sikerült, mert a kapus melléről kifelé pattant a labda.
37. perc: Illés passzolt Füzi Ákosnak, aki elveszítette a labdát. Strok indította Tomicot, aki az alapvonaltól a jobbösszekötő helyéről visszapasszolta a labdát az egyedül érkező Sedloskinak. A macedón légiós 8 méterről lőtt, Végh hatalmas bravúrral mentett, Sedloski ismételt volna, de megint kipattant a labda, majd balra Da Silvához került, aki 7 méterről, jobbal az üresen maradt kapu bal oldalába lőtt.
1–1
45. perc: Most a "mi” Silvánk, Welton futott el a bal oldalon Sedloski mellett, a balösszekötő helyéről, 14 méterről ballal laposan lőtt is, a labda azonban a bal sarok mellett suhant el.
48. perc: A horvátok csapatkapitánya, Agic indult el a magyar kapu felé – bár ne tette volna… Agic keresztbe vezette a labdát a térfél közepén, majd kissé balról, 27 méterről, ballal a bal felső sarokba lőtte a labdát.
2–1
50. perc: Da Silva játszotta ki a labdát Mikicnek a jobb oldalra, ő erőből középre lőtt. A jobbösszekötő helyén érkezett Mitu, ám kissé előrevetődve, jobbal a bal sarok mellé pöckölt.
55. perc: Strok lépett ki Jezdimirovics mellett, és bár a a középpályás szerelni próbált, ez nem sikerült neki, helyette buktatta a horvátot. A megítélt tizenegyesből Sedloski jobbal a jobb alsó sarokba lőtte a labdát.
3–1
65. perc: Drpic veszítette el a labdát a Dinamo térfelén, illetve Torghelle erőszakosan megszerezte azt. S miután megszerezte, el is indult a kapu felé. Már úgy tűnt, sikerül a kapuig rohannia azzal, amikor Drpic a tizenhatoson belül buktatta, Serge Gumienny sípja azonban néma maradt…
86. perc: Szabó Ottó kissé balról, 12 méterről jobbal lőtt, Sarlijáról azonban a labda jobbra kipattant. Juhász csapott le a labdára, majd a jobb saroknál várakozó Torghellét hozta játékba, akit Drpic lerántott. Mivel a magyar támadó az üres kapuval állt szemben, ez méltán volt tekinthető százszázalékos gólhelyzetnek, így a bíró kiállította a horvátot. A büntetőpontra letett labda mögé Czvitkovics állt, ám jobbal, laposan, fél méterrel a jobb sarok mellé lőtt. Pedig ez a találat sokat érhetett volna…