Amikor szabad a pálya

"Bár a hazai pályán futballozó szlovénok a második félidő közepétől emberhátrányban játszottak, így is rúgtak egy gólt, és 2–1-re legyőzték Magyarországot a muraszombati barátságos meccsen. "A magyarok azt nyújtották, amit vártunk tőlük” – nyilatkozta Bojan Prasnikar kapitány a lefújás után, ám arról megoszlanak a vélemények, hogy ez most dicséret, avagy kritika volt."

Hajdú B. István: – Az előkészületi meccseket nem szabad komolyan venni, bár az mindenképpen figyelmeztető, hogy tíz ember ellen is csak egy egyes részeredményre voltunk képesek. Akad több olyan válogatott, mint például a svéd, amely egyértelműen jobb nálunk, és vannak a lettek, lengyelek, szlovénok, akikkel szemben tudunk nyerni. Úgyhogy remélem, a pótselejtezőn majd visszavágunk Szlovéniának.
Mezey György: – Először a kapitányi mondatokról: válogatott szinten kezdő edzőről van szó, és ez az idézett nyilatkozatából is tükröződik. Tudnia kellene, hogy a jelenlegi erőviszonyok közepette százból egy meccset lehet megnyerni azzal a játékkal, amit a csapata nyújtott. A másik: jó arcát mutatta Gellei Imre együttese, csak a győzelem tudományát még mindig nem sajátítottuk el. S ez abból ered, hogy a magyar embert nem a feladatmegoldásra nevelik…
Nyilasi Tibor: – Szerintem dicséretnek szánta. Azt hiszem, nem maradok egyedül a véleményemmel, ha azt mondom, erős válogatottunk van, amely bármikor, bárhol nyerhet, hiszen akad egy-két olyan klasszisa is, aki képes az éles mérkőzések eldöntésére. Bízom a fiúkban, abban, hogy a lettek ellen kihasználják a helyzeteket, akkor ugyanis több góllal verhetik a balti riválist.
Csank János: – Csatlakozom Tibihez, szerintem is elismerőleg beszélt a válogatottunkról. Jól és kulturáltan futballozott Gellei Imre csapata, kár, hogy a rivális kapuja előtt többször is hibázott. A szlovénok persze megbüntettek minket, de tudjuk, ez tipikus futballbetegség, te kihagysz egy ziccert, a másik fél meg mindjárt gólt szerez.
Szántó Imre: – Mazochista ez a Prasnikar, ha előzőleg arra gondolt, hogy a magyaroknak ennyi gólhelyzetük lesz… Engem amúgy Gellei Imre véleménye jobban érdekel, és hiszek neki, amikor úgy fogalmaz, hogy jó úton jár a válogatott. Ennek alapján a portugáliai Eb-döntőre várom a szlovén–magyar visszavágóját!

"Kenesei Krisztián nem egy komolyabb európai bajnokságba, hanem három hónapra Kínába szerződött. A pénzzel mindenesetre nem lesz gondja, hiszen a pekingiek információink szerint erre a negyedévre száztízezer dollárt (25 millió forintot) fizettek neki, és újabb százötvenezret a bajnokságban nulla ponttal álló és anyagilag is egyre kevésbé erős egerszegieknek."

Szántó: – Ha annyi ideig marad Kínában, mint egykor Bicskei Bertalan, akkor bizony tekintélyes summa üti a markát! Ennyiért még az is belefér, ha ki-kimarad a válogatottból, nem?!
Hajdú B.: – Nem hiszem, hogy alacsonyabb színvonalú bajnokságba került volna, de elég rossz időpontban vállalta ezt a kirándulást. Ez a három hónap ugyanis a válogatott számára nagyon fontos lesz, és fogalmam sincs, Gellei Imre mennyire tudja majd figyelemmel kísérni a szereplését. Más kérdés, ha a ZTE az anyagiak miatt adta el, hiszen nemrég a Leeds is megszabadult hét-nyolc játékosától, bár így sem lett rosszabb. Mindenesetre a kínaiak kezdhetik tanulni Kene-sej nevét…
Csank: – Mindig mondjuk, hogy a futball üzlet, erre tessék, most megint bebizonyosodott, hogy kőkemény biznisz. Én sok kivetnivalót nem találok abban, hogy Krisztián Kínába szerződött, elvégre ott is ugyanúgy kell focizni, mint másutt. Legfeljebb több az edzőtábor…
Nyilasi: – Ha a pénz szempontjából nézem a történetet, akkor nem lehet vitás: mennie kellett, jól jön a pénz a ZTE-nek és Keneseinek is. Közhely, de igaz – az embernek akkor kell lépnie, ha hívják. Az lenne jó, ha Kenesei megragadna az együttesben, bár a válogatott szempontjából nem túl előnyös, hogy ilyen messze került. Kína hallatán egyébként én nem borzongok meg, ilyen lett a világ. Nézzük csak meg a szerbeket: ahol futball van, ők biztosan feltűnnek, legyen szó Új-Zélandról vagy Malajziáról.
Mezey: – Ez a történet egyértelműen a pénzről szól! Bár ezzel nem mondok újat. Azzal már talán, hogy az ilyen kiruccanással a játékos azt bizonyítja, föladta a szakmai karrierjét. Nincs ezzel gond, ő így döntött, és ezt tiszteletben kell tartani. Csakhogy Kenesei válogatottként abba nem gondolt bele, hogy innen nincs visszaút, tötyögő centerként mindenki tudja majd róla, már csak a pénz érdekli. Úgyhogy az Egerszeg logikus lépést hozott, amikor elengedte.

"Az örökrangadón a Ferencváros győzelmével megszerezte nulladik pontját, ám a meccs nagyon gyenge, kevésbé finoman fogalmazva kilátástalan játékot hozott. A zárt kapus találkozóra csak néhány tucatnyian mehettek be, ám sokak szerint ez a mérkőzés még ennyi nézőt sem érdemelt."

Mezey: – Sokat bosszankodom az efféle hírek hallatán. Aki így látja, annak halvány fogalma sincs a labdarúgásról. Hiszen rangadót játszani nézők nélkül nem lehet magasabb színvonalon. A drukkerek harminc-negyven százalékban meghatározzák a csapatok teljesítményét. Vasárnap Pécsett vendégeskedtünk az Újpesttel, és a csaknem telt ház előtt végig hajtottak a játékosok, élvezetes meccset játszottunk. Kizárólag rendezők előtt, motiválatlanul képtelenség magasabb szinten futballozni.
Csank: – Sokan várták, hogy a színvonal az egeket ostromolja majd, kár, hogy csalódniuk kellett. Megjegyzem, szerintem nem volt olyan rossz ez a meccs, Torghelle Sándor gólja például egészen csodálatos volt. Azt se felejtsük el, hogy egészen más lett volna a játék, ha nem százan, hanem nyolcezren ülnek a lelátón. Illetve: nem ülnek, hanem szurkolnak.
Hajdú B.: – Aznap láttam a Newcastle–Manchestert és a Bremen– Schalkét, hát, ez a magyar meccs csak a dobogó harmadik fokára fért fel… A Fradi még veretlen, odaérhet az első hat közé, míg az MTK egyre lejjebb kerül, érthetetlen számomra a sok veresége. Mára amúgy eljutottunk odáig, hogy nem a Fradi–MTK, hanem a Pécs– Sopron vagy a Siófok–Pécs a forduló rangadója…
Nyilasi: – Az már soha nem derül ki, hogy öt-, tíz-, esetleg tizenhatezer néző esetén vajon hasonló iramú meccset produkáltak volna-e a csapatok. Az ellenben már számtalanszor bebizonyosodott, hogy egy zárt kapus összecsapás nem hozhat egetverő színvonalú játékot.
Szántó: – Ez az igazi mestermunka, kérem! A két edzőnek az elkerülhetetlen formaingadozás mélypontját pont erre a zárt kapus meccsre sikerült időzítenie! Nem is mondhatok mást: a magyar futballban továbbra is minden a legnagyobb rendben…

"A 90. percben talált a békéscsabai kapuba Kalina Tibor, így végre győzött a Varga Zoltán vezette ETO. Ezzel megszakadt a győriek rossz sorozata, hiszen 16. hazai meccsükön először tartották otthon a három pontot."

Nyilasi: – Ami az egyiknek öröm, az a másiknak bánat. Az biztos, hogy Kalina a legjobb időpontban rúgta a győriek gólját, hiszen nem nagyon volt már idejük a csabaiaknak egyenlíteni. Öltözők környékén járatos emberként el tudom képzelni, micsoda megkönnyebbüléssel ballaghattak le a győri futballisták a pályáról a régóta várt győzelem után.
Hajdú B.: – Akkor kell gólt rúgni, amikor az ellenfél már nem tud egyenlíteni. Igaz, éppen ez a meccs nem a győrieknek állt, Kalina sem szólhatott volna egy szót sem, ha nulla háromnál rúgja a gólját. Az ETO nyert, ám nagy bajban lesz, ha csak minden tizenhatodik hazai mérkőzését képes hozni…
Mezey: – Többször kényszerültem arra, hogy a győri eseményeket kommentáljam. Nem szívesen teszem. Most is csupán annyit mondok: a magyar labdarúgásnak nagy szüksége lenne egy jó ETO-ra, olyanra, mint amilyen Verebes József idején volt.
Szántó: – A klubtulajdonos türelme meghozta rég várt gyümölcsét – csak lassan már senki nem lesz, aki elfogyassza…
Csank: – A nagy számok törvénye alapján várható volt, hogy egyszer megszakad az ETO rossz szériája, örülök, hogy ez nem a Videoton ellen következett be… Az összefoglalót láttam, az alapján mondhatom, mindkét gárda nyerhetett volna, az első félidőben a csabai, a másodikban a győri kapus repkedett össze-vissza. Szerintem szórakoztató összecsapás lehetett, bár a két edző nem biztos, hogy így vélekedik…

"Elmaradt a Felsőzsolca–Muhi Borsod megyei bajnoki, mert a játékvezető nem engedte pályára lépni a vendégek egyik játékosát. A megyei szövetség előírta, hogy egy juniorkorú labdarúgónak minden mérkőzésen kezdenie kell, ám a muhi vezetők kilencéves játékosukat akarták a kezdőcsapatba jelölni. Az ifjú futballista két meccsen már játszott, hiszen az első két fordulóban a játékvezetők a pályára engedték a kezdés után néhány másodperccel lecserélt kissrácot."

Hajdú B.: – Muhi néhány évszázaddal korábban is nehéz napokat élt át, úgy tűnik, még mindig nincs elegendő férfi arrafelé. Szép lett volna, ha a kissrác mégis kezdhet, aztán, mondjuk, káromkodásért kiállítják. Persze elképzelhető, hogy azért kellett a kilencéves fiút nevezni, mert hatéves társa eltiltás miatt nem játszhatott…
Csank: – Ez nem óvoda! Játék ugyan a foci, de komoly játék. Mi van akkor, ha abban a két percben a gyereket véletlenül eltalálja a labda, és maradandó sérülést szenved? Nehezen tudom elhinni, hogy a faluban ne lenne egy tizenhat éves, egészséges gyerek, akit nyugodt szívvel a csapatba lehetne állítani. Az az ember, akinek ilyen "csel” az eszébe jut, egyszerűen nem alkalmas sportvezetőnek!
Nyilasi: – A viccnek is van határa, ennyire ne menjen már át paródiába a magyar futball! A vezetők ne a jogszabályokat akarják kicselezni! Inkább neveljenek ki legalább egy olyan fiatal srácot, aki az ellenfél védőit dönti halomra. Ha módomban lenne, én nem egy, hanem négy fiatal szerepeltetését írnám elő a csapatok számára.
Mezey: – Ebben a történetben minden benne foglaltatik, ami manapság jellemzi a futballunkat. A borsodi szövetség vezetői céltudatos emberek, munkájukat jól ismerem, és abszolút egyetértek a törekvéseikkel. Ilyen intézkedésekkel megvalósítható, hogy mind több fiatal futballozzon. Csakhogy még a magasabb osztályokban is egyszerűen hülyének nézik a sportvezetőket. Az edzői képesítések terén is kitaláltak mindent, hogy kibújjanak az előírások alól. Nem állunk azon a szinten, hogy megengedhessük magunknak az ilyen kiskapukat…
Szántó: – Ha a magyar labdarúgás megtisztulása továbbra is ilyen sebességgel folytatódik, akkor azt is megérjük, hogy a trükkös muhi sportvezetőt az első osztály egyik csapatának vezérigazgatói székében látjuk viszont…