Szűcs Lajos, a Ferencváros kapusa, a magyar nemzeti együttes bő keretének tagja nem volt ott sem a hét közepén a szlovéniai Muraszombatban vizitáló válogatottban, sem a múlt hét csütörtökön a máltai La Valletta városában, UEFA-kupa-mérkőzésen föllépő klubcsapatában.
Addig nyújtózkodj, amíg eléred a labdát – Végh Zoltán a válogatottban is bizonyított (Fotó: M. Németh Péter)
Addig nyújtózkodj, amíg eléred a labdát – Végh Zoltán a válogatottban is bizonyított (Fotó: M. Németh Péter)
Mindezt azért kell rögzíteni a szombati Ferencváros–MTK örökrangadó előtt, mert a kék-fehér egylet kapuját éppen az a Végh Zoltán őrzi majd, aki Szűcs Lajos "helyét vette át” Gellei Imre csapatában. – Jelen helyzetben nem azzal kell foglalkozni, hogy én védtem-e az elmúlt találkozókon, hanem sokkal inkább azzal, hogy csapattársaim menynyire tudnak elvonatkoztatni az elmúlt hetek eseményeitől – mondta Szűcs Lajos. – Köztudott, hogy nehéz helyzetben vagyunk, hiszen hat pontot levontak tőlünk, ami érezhetően nyomot hagyott mindenkiben. Nekünk most úgy kell pályára lépnünk, hogy ezekkel a döntésekkel egyáltalán nem szabad törődnünk. Éppen ezért, ha hozzuk a szombati meccset, vagyis megverjük a bajnoki címvédőt, az sokat segíthet rajtunk. – Az sem befolyásolja majd az örökrangadó kimenetelét, hogy ön az előző fontos összecsapásokon nem szerepelt? – A legutóbbi szezonban rendezett stuttgarti UEFA-kupa-meccs után kiállítottak, a büntetésemet a múlt héten töltöttem le. A nyár eleji válogatott szereplést a május harmincadikai események miatt mondtam le. Egyértelmű volt, hogy Gellei Imre az akkor vésztartalékként behívott Végh Zoltánt jelöli most is a keretbe. Zoli kiváló kapus, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a legutóbbi bajnokságban a szerényebb képességű Videoton futballistájaként is nagyszerű teljesítményt nyújtott. – Mennyire viselte meg önt, vagy egyáltalán megviselte-e, hogy két héten keresztül nem lépett pályára? – Nem viselt meg, sőt, inkább jót tett ez a kis pihenő. Ez idő alatt feltöltődtem, miközben Józsa Miklós kapusedző alaposan megdolgoztatott. Úgy érzem, jó formában várom a szombati meccset. Ahhoz kétség sem férhet, hogy a Birkirkara elleni öt nullás siker nagyszerű eredmény, hiszen mostanság magyar együttes nem mehet biztosra egyetlen külföldi riválisával szemben sem. Mindazonáltal be kell valljam, hogy én erről a csapatról korábban még nem hallottam… Ráadásul az utóbbi időben a Fradi mérkőzéseinek kilencvenkilenc százalékán én védtem, úgyhogy nem hinném, hogy ez a kihagyás bármi problémát okozna. – Az FTC ebben a bajnokságban a Videoton ellen már megtapasztalta, milyen zártkapus összecsapást vívni az Üllői úton, s most sem lesznek a Fradi-pályán… – Az örökrangadó, akárhol is álljanak a tabellán a csapatok, mindig háromesélyes. Nem tudom, hogy melyik csapat számára lesz majd hátrány, netán előny, hogy nem jöhetnek be a szurkolók a stadionba, hiszen még nem szerepeltem olyan Ferencváros–MTK meccsen, ahol ne lettek volna ott a két gárda szimpatizánsai. Az biztos, hogy furcsa derbi lesz. – Az MTK legutóbbi három találkozóját elveszítette: a bajnokságban a Pécstől, a Bajnokok Ligája selejtezőjében a HJK-tól és a Celtictől kapott ki. Mit gondol, ez mennyire befolyásolja Illés Béláék Üllői úti fellépését? – A HJK ellen a vereség ellenére továbbléptek a kék-fehérek, és azt hiszem, a skótok elleni négy nullás fiaskójukból sem szabad messzemenő következtetést levonni. Egyrészt azért nem, mert Henrik Larssonék már a meccs elején gólt értek el, ami alapvetően befolyásolta a mérkőzés kimenetelét. Az MTK kontrajátékra rendezkedett be, amit a gól hamar semmissé tett. A Pécs elleni vereség már inkább volt meglepetés, ám úgy vélem, azon az összecsapáson már a BL-meccsre koncentráltak a kék-fehérek. – Két roppant fontos mérkőzés előtt áll a Ferencváros. Szombaton az MTK-val, a következő fordulóban pedig az Újpesttel meccsel. Ez a két mérkőzés nagyban meghatározhatja a Fradi későbbi teljesítményét… – Ezzel vitatkozni nem tudok, hiszen ha kétszer nyerünk, akkor is legfeljebb plusz három pontunk lesz, és elképzelhető, hogy ezzel a plusz három ponttal is csupán az utolsó vagy az utolsó előtti helyen szerénykedünk majd. Mindenesetre nem lesz egyszerű legyőzni következő ellenfeleinket, elvégre Illés Béla is rendbe jött, és az Újpest is jó formát mutat. Bízom benne, hogy sérültjeink felépülnek ezekre a fontos meccsekre, és akkor sikerrel vehetjük az előttünk álló feladatokat. Bár az utóbbi három mérkőzésen, amikor a kapuban állt, csapata vereséget szenvedett, mégsem lehet azt állítani, hogy sikertelen időszakot tudhat maga mögött Végh Zoltán. A 17-szeres válogatott kapus szerdán a Szlovénia elleni találkozón (1–2) jutott játéklehetőséghez a második félidőben, előtte pedig tagja volt a finn HJK (0–1) és a skót Celtic (0–4) ellen sikertelenül próbálkozó MTK Hungária kezdőtizenegyének. A három vereség aligha teheti boldoggá a labdarúgót, ám ha azt is figyelembe vesszük, hogy a nemzeti tizenegy utolsó három fellépésén szerephez jutott, valamint, hogy a klubja, az MTK második helyen áll a bajnokságban, és ment egy kört a BL-selejtezőjében, akkor azért elégedetlenségre sincs oka. – Milyen érzés volt ismét a válogatott kapuját védeni? – Nagy örömmel vettem, hogy Gellei Imre ismét számított rám – mondta Végh Zoltán. – Nagyon könnyen játszhattunk volna döntetlent egy nálunk előkelőbb helyen jegyzett válogatottal, ám hiába vezettünk formás támadásokat, hiába alakítottunk ki helyzeteket, a góllövéssel hadilábon álltunk. Remélem, Lettországban javítani tudunk. – Az MTK elvesztette az utolsó három összecsapását – igaz, a Pécs elleni bajnoki kilencven perc során nem ön állt a kék-fehérek kapujában –, vagyis úgy tűnik, remek idénykezdés után megtorpant a csapat. – Az eredményeink valóban visszaesést mutatnak. Persze a meccseket szét kell választani, és egyenként illik értékelni. Helsinkibe úgy mentünk ki, hogy egy esetleges egy nullás vereség a mi továbbjutásunkat jelenti. Végül annak ellenére vesztettünk egy góllal, hogy helyzetek sokaságát dolgoztuk ki, ám szerencsére a vereség ellenére is továbbléphettünk. A Pécs elleni bajnokit több alapember is kihagyta, és bár a félidőben még vezettünk, a folytatásban többet hibáztunk, mint az megengedhető. A Celtic elleni nulla négy kétségtelenül bántó, és bár szerintem ekkora különbség nem volt a csapatok között, az is igaz, hogy a gólokat a skótok lőtték. – A folytatás sem ígérkezik könnyűnek, szombaton jön az örökrangadó, majd szerdán következik a glasgow-i visszavágó… – Tényleg nem vagyunk irigylésre méltó helyzetben, azonban megpróbálunk megfelelni a feladatnak. Volt már részem néhány zártkapus mérkőzésben, és azt mondhatom, hogy edzőmeccs hangulata van ezeknek a kilencven perceknek. Egyébként az elmúlt évben a Videotonnal éppen a Fradi ellen játszottunk közönség nélkül, és kell-e mondanom, nem volt felemelő érzés a kongó stadiont látni, egymás beszédét hallani. – Egyébként milyen játékot vár attól a Ferencvárostól, amelyet hat büntetőponttal sújtottak, és az első három fordulóban csak döntetlent játszott? – Az FTC labdarúgói csakis győzelemben gondolkodhatnak, ugyanis döntetlenekkel nem tudnak felzárkózni. Ugyanakkor a mi célunk sem lehet más, mint a három pont megszerzése, így érdekes kilencven percet láthatnak majd a nézők. A tévénézők persze… – Tavaly még a Videoton kapusaként járt az Üllői úton, milyen emlékei vannak arról a találkozóról? – A rájátszás előtti utolsó fordulóban meccseltünk a Fradival, és a tét nem volt kicsi, hiszen győzelem esetén még bekerülhettünk volna a felsőházba. Sajnos a bravúr nem sikerült, hiába dolgoztunk ki több helyzetet a Fradinál, egyetlen gól a hazaiak javára döntött. – Elégedett lenne, ha mondjuk kettő kettes döntetlenre végződne a szombati összecsapás? – Elképzelhető, hogy utólag elfogadnám, azonban éppen arról beszélgettünk a csapattársaimmal, hogy ezúttal van esélyünk a győzelemre. Szóval megpróbáljuk mindhárom pontot megszerezni…