Nagy-napok jönnek

– Remélem, hogy a Videotonnal szintén hasonlóképp jól szereplünk majd – mondta a székesfehérvári egylet vezetőedzője. – A nyári munkát tisztességesen végigcsináltuk, ám az intertotó-küzdelmek némiképp nehezítették felkészülésünket. Néhány taktikai elemet nem sikerült begyakorolnunk, emiatt nem vagyok maradéktalanul elégedett.
– Az átigazolási összeállítást böngészve azt látni, hogy meglehetősen sokféle összetételű a keret.
– Igen, de ez nem lenne baj. Az már inkább okoz nehézséget, hogy a társaság későn állt össze, hogy mást ne mondjak, több játékos négy-öt hetes szabadság után jött Fehérvárra. Ilyen például Marian Savu, aki a ciprusi AEL Limassolban futballozott eddig. Szóval egyáltalán nem bánnám, ha később kezdődne a szezon.
– A nyitányon hazai pályán az újonc Pécset fogadják, ami az említett okok miatt szerencsés, nemde?
– Nem éppen. Kötelező lenne a győzelem, és hát az ilyen meccseken mindig nehezebb győzni. Úgy gondolom, jobb lett volna nagy csapattal mérkőzni először. Na mindegy, így alakult.
– A Csank-csapatokra roppant jellemző a biztos védekezés, és feltételezem, ez a Videotonra is igaz lesz.
– Igyekeztem felmagasítani a hátsó vonalat, ezért is hoztam magammal Siófokról Alekszandar Panticsot. Jól fejel, remek labdaszerző játékos. Nagyon kellemetlenül érintett bennünket, hogy több hétre kidőlt a sorból. Korábban szerettem volna, ha Kuttor Attila is Fehérvárra költözik, ám a vezetők valamiért nem éreztek késztetést arra, hogy szerződtessük. Pantics kiválása miatt most igencsak hiányik, még szerencse, hogy Koller Ákos bombaformában van. Kapusposzton igencsak jól állunk: a távozó Végh Zoltán és Milinte Árpád helyére leigazoltuk a zalaegerszegi Turi Gézát, valamint Daniel Tudort. Mindkettő elég jó mutatókkal bír.
– Korábban dolgozott már a városban, mi minden változott azóta?
– Ez egy nagy város, sokkal gyakoribbak a feszültségek, politikai viták, erőteljesebben érződik a vadkapitalizmus. Kevesebb a baráti megnyilvánulás, a lokálpatriotizmus már kevésbé jellemző. Míg évekkel ezelőtt is érződött az élni és élni hagyni elve, ma a kíméletlenség az uralkodó. Ha a vadnyugaton élnék, egyfolytában rajta lenne a kezem a koltomon. És sajnos mindez a sportban is megfigyelhető, pedig ott aztán igazán nem kéne így lennie.
– Milyen célkitűzést szokott megfogalmazni a szezonkezdet előtt?
– Semilyet. Egyszerűen próbálom kihozni a keretből a maximumot. Inkább azt akarom elérni, hogy a gárda sportszerűen játsszon, a játékosok erőnléte átlag feletti legyen, különleges küzdőszellem jellemezze őket, és többféle taktikát tudjanak alkalmazni. Ha ez sikerül, mindezek vonzataként magától megvalósul az eredményesség.

Nagy Tamásnak nagy nap lesz a szombati

Lassan eljön a bizonyítás ideje. Nagy Tamás, a pécsiek tehetséges edzője eddig "csupán” végezte a dolgát a másodosztályban (nem is akárhogyan: az élvonalba juttatta a PMFC-t), kevesen figyeltek fel rá és a csapatra, szombaton viszont megkezdődik egy olyan időszak, amikor Pécs labdarúgása újra reflektorfénybe kerül. Új élet vár – citálhatnánk a közkedvelt szappanopera szlogenjét, még akkor is, ha a városban az idősebb futballkedvelők már átélhettek nagy sikereket. Nagy Tamásnak viszont nagy nap lesz a szombati: a játékosként bohém és kissé tán szertelennek tartott fiatalember most nőhet fel igazán…
– Számomra minden találkozó nagyon fontos, egy megyei bajnokságban szereplő csapat elleni tétmeccsre is úgy készülök, mintha egy bajnoki rangadó várna ránk – mondta erre Nagy Tamás. – A drukk is csak addig tart, amíg a bíró a sípjába nem fúj, onnantól kezdve viszont nyugodt vagyok. Az előtte lévő napok és éjszakák viszont… Na, az nehéz időszak: állandóan jár az agyam, huszonnégy órában azzal foglalkozom, nehogy valamit elrontsak a felkészítésben. Egyforma koncepció alapján dolgozom, s ez tölti ki az egész napomat.
– Milyen okosságot tud kitalálni a Videoton ellen?
– Nem feltétlenül az ellenfélből készülünk fel, inkább a saját játékunkat gyakoroljuk. Amit várok a játékosaimtól: szervezettség, fegyelem és vállalkozókedv. Mivel túl sok pihenőt nem kaptak a futballisták, bízom benne, hogy a lendület kitart a bajnokság elején. A Videoton egyébként jobb játékerőt képvisel, ám mi mindent megteszünk a siker érdekében, s hiszem, hogy eredményesek leszünk. Vagyis nem kapunk ki…
– Későn fejeződött be a másodosztályú bajnokság, így nem sok ideje maradt összeszedni a csapatot. Hogy sikerült a felkészülés?
– Az volt a célom, hogy a rövid pihenő után újra mindenki otthonosan érezze magát a pályán. Amúgy inkább ismerkedésnek nevezném az elmúlt heteket, hiszen kilenc új labdarúgó érkezett hozzánk. Az átigazolási időszak után mondhatom, az eredeti elképzeléseimet nem tudom megvalósítani, de hiszem, ez a játékoskeret is elég lesz a bentmaradáshoz. Jó a fiatal és a rutinos játékosok aránya, s bár az első fordulókban főként a régi futballistákra számítok majd, idővel beépítem a csapatba az újakat is.
– Gyanítom, ön is örülne, ha még egy csatárral bővülne a keret: elvégre Tököli Attila szinte az egész felkészülést Pécsett csinálta végig…
– …és Attila azt mondta, ha csak az edzőn és a játékostársakon múlna a döntése, itt futballozna tovább. Dehát, ugyebár, vannak egyéb tényezők is… Elég, ha csak annyit mondok: szinte az egész éves költségvetésünket elvinné, ha ki kellene vásárolni őt a Ferencvárostól… Hogy nálunk gyakorolt, az csupán baráti segítség volt a részemről, igyekeztem profi módon felkészíteni, mert nem szeretném, hogy a magyar futball egyik nagy értéke elkallódjon.