Joghurt, kolbász és NB I B

Nem állítom, hogy létező bevásárlási listát idéztünk, ám sajnos nincs messze az időpont, amikor ez egy cseppet sem lesz humoros (már ha ez az) és utópisztikus. Manapság a másodosztályban szinte teljesen mindegy, hányadik helyen zárt egy gárda, a kiesésre ítélteknél már a szezon vége előtti hónapokban indul a terepszemle, kivel lehetne fuzionálni, és akkor továbbra is NB I B-sek maradunk. Akár a csirkét, úgy adják-veszik az indulási jogot, amire lehet azt mondani, hogy tessék, egy kis ízelítő az amerikai franchise-rendszerből, ha nem megy a bolt egy NHL-es gárda városában, akkor jő egy konzorcium a Sziklás-hegység túloldaláról, és a szurkolók zokogása közepette áttelepíti a csapatot 700 kilométerrel odébb. Na most ízlelgetem, de sehogysem vélem felfedezni a profizmus amerikai zamatát, és nem csupán azért, mert mifelénk egyetlen szurkoló sem zokog, ha Henyerkeszörcsög legjobbjai a következő idényre összenőnek az ország másik végiben vergődő masszaváriakkal.E folyamat megint csak a klasszikus sportágrohasztás katalizálója, a második vonalban lassan-biztosan ellangyosodnak a mérkőzések, hisz tudható, senki sincs veszélyben, a kiesés gazdaságilag visszacsinálható, különben is, a nyolcadik helyezett főszponzoráról tudni lehet, hogy vagy a Parkinson-kór viszi el, vagy a rendőrség egy sikkasztási ügy miatt, azaz az a csapat visszalép, mi maradunk, és a többi, és a többi.Nem jó ez így. Lassan ugyanis eléri az első osztályt is, márpedig a mérkőzések kelleténél nagyobb részén ott is azt érzi a kívülálló, hogy az izomrostokat nem fenyegeti szakadásveszély.Már most a profiliga szigorú szemekkel méregeti a kft.-k által beadott anyagokat, egytől egyig visszavágja azokat első olvasatban, hogy aztán néhány nap alatt kiderüljön, nincs is akkora baj, mindenütt megvannak a hiányzó igazolások, behömpölyögtek a tízmilliók (magánvélemény: a Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium nézzen szét a honi futballban, és rántsa magához azon mágusokat, akik 72 óra alatt 30–50 milliókat teremtenek elő – mindannyian jobban járnánk).Az igazolásokról természetesen idővel kiderül, hogy csak annyira takarnak, mint a hó: ha kicsit melegebbé válik a helyzet, rögvest elolvad minden. Avagy a liga egy éve zöld utat adott a Kispestnek, most meg eltiltja a játéktól, mert nem fizetett, holott a tavaly beadott papírok ennek ellenkezőjét voltak hivatottak garantálni. Persze, kedvenc ligánk is meg van lőve, végtére is a sporttörvény ugyanúgy kezeli a focicsapatok mögé gründolt kft.-ket, mint egy zöldségárusét vagy egy írószergyártóét, magáról arról, hogy ez sport, amely nem klasszikus áruforgalmon alapul, megfeledkezik. Ebben a jogszabálytákolmányban vergődik a profiliga, kölcsönöket ad (milyen alapon?), közben sejti, azt sosem kapja vissza, és mivel nem akarja nevetségessé tenni a bajnokságot, olyan gárdákat is indulni enged, amelyekről talán az illetékesek is sejtik, afféle mini-Enronok, azaz a kimutatásokban szerepeltetett papírpénzhalmaik csak papíron léteznek, a kasszában alig pihen több pénz, mint amennyi egy hét végi bevásárláshoz kell.Ne csodálkozzunk, hogy este hat tájban többen vannak a szupermarketekben, mint a futballmérkőzéseken.