GÓLSZERZÔ:
Horváth T. a 11. percben öt méterről fejelt a jobb alsó sarokba (1–0). Török az 52. percben nyolc méterről talált a kapu jobb oldalába (1–1). Hegedűs a 65. percben a Török buktatásáért megítélt tizenegyesből laposan a bal sarokba helyezett (1–2). Sándor a 84. percben hat méterről továbbított a bal alsó sarokba (2–2)
SÁRGA LAP:
Varga A. (fellökte Dobost) a 28., Virágh (felvágta Vöröst) a 32., Vámosi (felvágta Törököt) a 77., Disztl M. (elrúgta a labdát) a 83. percben
KIÁLLÍTVA:
Horváth T. (utánarúgott Vörösnek) a 68. percben
SZÖGLETARÁNY: 4:4 (2:1)
Jó ideig megállta helyét az a megállapítás, miszerint csak addig lesz izgalmas a találkozó, amíg a DVTK megszerzi első gólját. Kezdetben a közlekedésiek ügyesen adogattak, tették-vették a labdát, de mindezt csak a mezőnyben mutatták, a kapu közelébe képtelenek voltak eljutni. Nem úgy a diósgyőriek, akik a hazai pályán megszokott rohamozással adták le névjegykártyájukat. Gyorsan jött a gól is, ez pedig alaposan megfogta a fővárosiakat. A diósgyőriek vezetésük és fölényük tudatában kényelmesebbre vették a tempót, a BKV azonban ekkor még nem tudott változtatni a találkozó menetén. Sok volt a hiba és a pontatlanság. A második félidőben a BKV Előre egy kapu előtti kavarodás után talált egy gólt, és ez alaposan feldobta a sárga-kékeket. A folytatásban Mészáros Norbert, majd Kovács Attila egyaránt elrontott egy-egy meccslabdát, ekkor ugyanis már a vendégek szabták meg a játék menetét, a DVTK teljesen visszaesett. A közlekedésiek jogos tizenegyesből fordítottak, s ekkor már a DVTK futhatott az eredmény után. Horváth Tibor teljesen fölösleges szabálytalanságával tovább nehezítette csapata helyzetét, ám a Vitelki Zoltán lábáról lecsúszott lövés következtében a labda a jó helyzetben lévő Sándor Zsolt elé pattant, így a piros-fehérek legalább egy pontot megmentettek, de a közlekedésiek közelebb álltak a sikerhez.
Mestermérleg
Pajkos János: – Szegény embert még az ág is húzza… Nem tudtam úgy cserélni, ahogyan kellett volna, a látottak alapján igazságos az eredmény.
Dajka László: – Többet kaptam csapatomtól, mint amire számítottam. A DVTK eleinte beszorított bennünket, de sikerült váltani, Törököt nem tudták tartani, és teljesen megérdemelten jutottunk egy ponthoz.