Tököli Attila: jókor, jó helyen

Régen ilyen alkalommal az egykori Népstadion (ma már Puskás Ferenc-stadion) is megtelt, de hát az tényleg régen volt . Ráadásul a családi kör kifejezés azért sem helytálló, mert normális családban még véletlenül sem mondanak annyi mocskot egymásnak az emberek, mint amennyit itt üvöltöttek kórusban a másik tábor iránti túlfűtött érzelmek kifejezéseként. Holott jóval emelkedettebb praxisokra is kínálkozott alkalom, a két csapatban például négy játékos – Balog, illetve Tamási, Szélesi és Kovács – fülét lehett volna meghúzni Zoltán-napon, míg a játékvezető, Ábrahám Attila pedig ezen a szombaton ünnepelte a 41. születésnapját.
Bár a hangulat az újpestiekre nézve nem volt túl szívélyes, ők erre rá sem hederítve kezdtek el futballozni, higgadtan, szervezetten és szemlátomást nagy becsvággyal játszottak, és ezzel alaposan meglepték a Ferencvárost. A vendégek sokat futottak a megszerzett labdát megbecsülve, de azonnal keresve a ritmusváltás lehetőségét, építgették támadásaikat, és az első negyedórában úgy tűnt, mintha ők játszanának otthon és a labdát alig birtokló zöldek idegenben. A Ferencváros hiába állt fel három csatárral, ők csak ritkán kaphattak olyan átadást, amivel kezdeni is lehetett valamit, mert a középpályán a társaik nagyon gyorsan elveszítették a labdát. Igaz, ebben a sorban ezúttal olyan játékosok kaptak bizalmat, akiknek zömmel a védekezés, a labdaszerzés az erősségük, nem csoda tehát, a házigazdák ritka próbálkozásai nélkülözték az ötletességet, az átgondoltságot. A sors szeszélye folytán még így is vezethettek volna, hiszen Tököli Attila szabályos gólt fejelt, és ugyan Kovács Péter asszisztensen kívül ezt mindeki így is látta, intése után azonban Ábrahám Attila szava döntött, és a bíró középkezdés helyett kirúgást ítélt.
Méretes hiba volt.
Az epizód talán óvatosságra intette az Újpestet, amely kicsit visszavett a maga által diktált tempóból, s ettől fogva kissé unalmasan cammogtak a percek. Többnyire az újpestiek passzolgattak, de helyzetnek még csak közelébe sem jutottak, félórának kellett eltelnie, hogy ne egy szabálytalanság vagy egy szabadrúgást már-már rituálisan megelőző lökdösődés jelentsen látnivalót: ebből a ferencvárosiak kétszer is megrázták magukat, és Vlaszák Géza mindkét esetben csak bravúrral tudta változatlannak megtartani az eredményt.
Csalóka remény volt, hogy hátha a szünet után döntő fordulatot vesz a mérkőzés. A Fradi erőszakosabbá, határozottabbá vált, igyekezett átvenni és megtartani az irányítást, de ennek a mezőnyfölényen kívül más hasznát nemigen vette. A legmarkánsabb elképzelés az volt a támadásaiban, hogy Lipcsei Péter előreívelte a labdát Tököli Attila felé, hátha történik valami, ám a játszi könnyedséggel hárító újpesti védők jóvoltából egészen az utolsó percekig nem történt semmi. Jellemző, hogy ezúttal is csaknem fél óra kellett ahhoz, hogy a csapatok öszszehozzanak egy egészséges kapuralövést, ekkor ismét Vlaszák Gézának kellett dolgoznia, ezt leszámítva a két kapus teendője néhány kóbor hazaadás kezelésére szorítkozott.
Az Újpest megelégedett néhány erőtlen kontra vezetésével, az idő múlásával egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a döntetlen elfogadható eredmény a számára. Rá is fázott a nagy elégedettségre, ráadásul a vereséget a saját fegyelmezetlenségének is köszönheti, hiszen a gól előtti szabadrúgást reklamálásért ítélte meg a játékvezető, miközben a vendégeknél volt a labda. A Ferencváros dicséretére szólt, hogy a hajrában óriási akarattal harcolt a győzelemért, fogcsikorgatva küzdött, és lám: Lipcsei Péter előreívelte a labdát Tököli Attila felé, és ekkor már történt valami… A házigazdák a töretlen akaratuknak köszönhetik a három pontot, de a játékuk még nagyon messze van attól, amit szurkolóik elvárhatnak tőlük. A rangadó színvonala igencsak felejthető volt, inkább az idegesség, a rengeteg kapkodás és sok hiba jellemezte. Ennek dacára a lefújást követően hosszú ideig ünnepelt a lelátó népe, hiszen a hajrában esett győztes gól feledtette az addig látottakat.

Percről percre

14. perc: Lipcsei a jobb oldali szögletzászlótól adott középre, ám amikor lendült a lába, emelkedett Kovács Péter asszisztens zászlaja is, jelezve, hogy szerinte kint volt a labda. Így aztán Tököli Attila tíz méterről hiába fejelt az újpesti kapuba, Ábrahám Attila játékvezető érvénytelenítette a találatot. A döntés szépséghibája az, hogy a beadás előtt nemhogy teljes terjedelmével, de egy centinyit sem hagyta el a labda a játékteret, vagyis szabályos gólt szereztek a hazaiak.
30. perc: Az előre vágott labdára Tokody és Kovács Zoltán startolt rá, ám az újpesti támadók egymást is zavarták, így fordulhatott elő, hogy Tokody lövése után a visszazáró Dragóner a labda elé tudott vetődni, vagyis szöglet lett a kecsegtető helyzetből.
31. perc: Tököli szép cselek után adott középre a bal oldalról. Az ötös előtt a kapunak háttal álló Kapic azonnal a tizenhatos bal oldalán várakozó Leandrót hozta játékba, aki tíz méterről, ballal egyből célba vette a kaput, ám a levegőben úszó Vlaszák remek ívű vetődés után szögletre mentett.
33. perc: Leandro indította a bal oldalon Tökölit, aki lerázta magáról Szélesit, és egyedül törhetett a kapura. A ferencvárosi csatár a tizenhatoson belül járt, amikor éles szögből, ballal nyolc méterről lőtt, ám Vlaszák ezúttal is a helyén volt, és egy vetődés után magához ölelte a labdát.
65. perc: Tchur egy szabálytalanság után éppen felállt a Ferencváros térfelének közepén, a bal oldali vonal mellett, amikor egy hazai néző egy jókora hógolyóval fejbedobta őt. Az újpesti légiós kicsit feküdt a földön, de végül folytatta a játékot.
73. perc: Dragóner előreívelése után Juhár fejelte ki a labdát a tizenhatoson belülről, ám pont középre, ott pedig érkezett Lipcsei. A hazai csapatkapitány nem teketóriázott, 18 méterről, jobbal kapásból nagy erővel lőtt. A labda laposan a kapu közepe felé tartott, de Vlaszák ha üggyel-bajjal is, megfogta azt.
88. perc: Rósa Henrik, miközben csapatánál volt a labda, reklamálni kezdett a játékvezetőnél. Ábrahám Attila azonnal szabadrúgást ítélt a hazaiaknak. Lipcsei emelte középre a labdát a jobb oldalról, amit Tököli az ötös bal sarkától, Tamási mellett élesen kapura fejelt. Vlaszák csak a gólvonal mögül tudta már kiütni a labdát, ami aztán a jobb oldali kapufán megperdülve végiggurult a gólvonal előtt. Balog biztos, ami biztos, egy nagyot bikázott a labdába, de a gólt Tököli szerezte.
1–0
91. perc: Sowunmi indítása után Tököli lépett ki a jobbösszekötő helyén, a tizenhatoson belül egy remekbe szabott lövőcsellel elfektette Juhárt, majd hat méterről nagy erővel, ballal ellőtte a labdát, de az a felső lécről a mezőnybe vágódott vissza.