Gyógyulófélben - Árverést szervez a REAC-kapus

Merthogy "Kavics” (így becézik a társak Kövesfalvi Istvánt) előre néz, és betegen is segíteni akar. Nem vitás, a korábban mindig bohém futballista élete az elmúlt egy évben nagyot változott: előbb megszületett kisfia, majd jött a szörnyű lelet, amelyben az állt, hogy hererákja van.
Vagyis remélhetőleg csak volt.
"Most jól vagyok, bár a kemoterápiás kezelés alaposan legyengített –mesélte a gyógyulófélben lévő kapus. –A kisfiammal a nyakamban például tíz métert nem tudtam megtenni, annyira elfáradtam, de sebaj, a nehezén már túl vagyok. Pénteken volt a holtpont, akkor minden kijött belőlem, csupán két háztartási kekszet tudtam megemészteni. De tudja, a feleségem és édesanyám ápolgat itthon, amikor pedig a fiam a közelemben van, teljesen egészségesnek érzem magam.”
Kövesfalvi István nem sajnáltatja magát, sokkal inkább előre néz, a gyógyulásra gondol, no meg arra, hogy hamarosan újra a kapuban állhat. Addig pedig jótékonykodik: furcsa szituáció, amikor a beteg gyűjt mások gyógyulására.
"Az elképzelésem még csak most körvonalazódik, de terveim szerint alapítványt hozok létre, mégpedig a rákos gyerekek gyógyulása érdekében. Az is szörnyű, ha egy velem egyidős felnőtt találkozik a kórral, de egy védtelen srácot nehéz felkészíteni a betegségre, mint ahogy azt sem lehet megmagyarázni neki, miért kell állandóan orvoshoz járni. A kapustársaim már mögém álltak, és elképzelhető, hogy a tavaszi bajnoki mérkőzéseken például Szűcs Lajos, Sáfár Szabolcs vagy Hajdu Attila-mezeket árverezünk majd el. Ám remélem, nemcsak a futball-, de az egész sporttársadalom felsorakozik a kezdeményezés mögé. Ha sikerülne egy speciális gép árát, mintegy húszmillió forintot összgyűjteni így, akkor felhőtlenül boldog lennék. Ha egy gyermek meggyógyulna, azt mondanám, nekem is megérte átesni ezen a traumán…”