Fotó: Mirkó István (archív)
Fodor Gergely pontjai nagyon kellettek a győzelemhez
Fotó: Mirkó István (archív)
Fodor Gergely pontjai nagyon kellettek a győzelemhez
Az természetes, hogy az egész lelátó piros-feketébe öltözött, az már nem annyira, hogy kezdésként mind a két tábor a Falco-val foglalkozott. Körmenden régóta nem szeretik a megyei riválist, az erre tartó szolnoki szurkolóknak pedig Veszprém környékén akadt némi afférjuk a Székesfehérvárra igyekvő szombathelyi fanatikusokkal.
Elég érdekes szerkezetben kezdte a Körmend a meccset, s ez eleinte meg is zavarta a címvédőt, ám amire mindenki felvette a ritmust, inkább a hazaiak érezték kényelmetlenül magukat a „magas alakzatban”. Nem mentek be a távoli dobások, s mert az Olaj védekezni is elkezdett, ellépett a vendég.
Aztán Krivacsevics Dragoljub egy időkérés nyomán rendezte a sorokat, s a pályára küldött Fodor-testvérpár vezérletével átvette az irányítást és a vezetést a Lami-Véd. Az első kilenc percben összesen egy szabálytalanságot láttak a játékvezetők, az első vendégfaultot a 13. percben fújták – igaz húsz percen keresztül büntetőt sem dobtak a fehér mezesek. Éleződött a küzdelem, nem nagyon tudott meglépni egyik csapat sem, a felfokozott hangulatban repült némi apró a pályára.
A félidő vége ismét a nyugodtabbnak és némiképp pontosabbnak tűnő Szolnoké volt, Thomas Kelley hármasai Pór Péter tanítványainak előnyét jelentették a nagyszünetre.
A második húsz perc öldöklő küzdelmet és óriási izgalmakat tartogatott. Ekkor már szigorodtak s védekezési formák, fújtak is sorra a játékvezetők, szinte minden támadásnál. És szinte megállás nélkül reklamált valaki… Nem mindig jogtalanul. Vagy a pályán, vagy a pályán kívül. Néha a lelátóról is belesípoltak. Állt is a játék emiatt, és a nézőtéri „felhevülések” következményeként is.
Aztán, amikor folytatódott a meccs, az nagyon tetszett a közönségnek. Szemre való megmozdulások sora kápráztatta a nagyérdeműt. A vendégeknél Thomas Kelley, a hazaiaknál Fodorék és Vavra Péter járt az élen a mutatványba illő jeleneteknél. Az eredmény is szorosan alakult – egészen a 35. percig.
Akkor a Körmend még rátett egy lapáttal, a vendégek távoli dobásai pedig nem ültek úgy, mint az elmúlt két hétben. Vernard Hollins sem brillírozott úgy, mint szerdán Szolnokon, így egyenlítettek a hazaiak.
Mindenki tapsolt – ki-ki az övéinek, és senki nem foglalkozott a Falco-val.
FÉRFI KOSÁRLABDA NB I
ELŐDÖNTŐ, 2. MÉRKŐZÉS POLAROID-LAMI-VÉD KÖRMEND–SZOLNOKI OLAJ KK 73-63 (15-16, 14-16, 22-18, 22-13) |
Körmend, 2200 néző. V: Földházi, Cziffra, Pálla |
A mérkőzés osztályzata: 4 |
Az egyik fél harmadik győzelméig tartó párharc állása: 1-1 |
KÖRMEND | SZOLNOK |
THOMAS 11/3 | KELLEY 23/9 |
Ferencz 2 | CZICZÁS 8/6 |
HENDERSON 10 | HOLLINS 12 |
OCITTI 14/3 | Sabaliauskas 6/6 |
VAVRA P. 16/3 | JURKUNAS 11 |
Csere: FODOR M. 9/3, FODOR G. 11/3, Trummer | Csere: Molnár A. 3/3, Harazin |
Az eredmény alakulása. 9. p.: 11-16. 14. p.: 21-19. 19. p.: 27-32. 23. p.: 35-35. 25. p.: 35-40. 27. p. 42-41. 29. p.: 47-50. 31. p.: 53-50. 35. p.: 61-55. 36. p.: 61-59. 39. p.: 70-59 |
MESTERMÉRLEG Olyan meccs volt, amilyenre számítottam. Tudtam, hogy ha jól játszunk, meg tudjuk nyerni. |
Krivacsevics Dragoljub, a Körmend edzője |
Legfőképpen azért kaptunk ki, mert a mai meccsen nem úgy dobtuk a hármasokat, ahogy mostanában szoktuk. |
Pór Péter, a Szolnok edzője |