Átszáguldott Csernyéken a Team USA

Győrött játszott barátságos mérkőzést a szeptemberi, brazíliai világbajnokságra készülő amerikai női kosárlabda-válogatott és a kora őszi, Európa-bajnoki selejtezőre hangoló magyar együttes. Bár az eredmény a várakozásoknak megfelelően alakult és igazolódott a papírforma, az átalakuló félben lévő házigazda együttesre és szövetségi kapitányára nagyon sok munka vár.

A közelmúltban Sopronban az MKB-Euroleasinggel játszott és nyert tizenhét ponttal az amerikai gárda egy izgalmas, hajtós összecsapáson a magukból három negyeden keresztül maximumot kiadó vendéglátók ellen.

A Sopronban pályára lépett amerikai csapatból mindössze négyen maradtak hírmondónak, a vb-re a biztos kerettagnak számító öt-hat játékosuk mellé-mögé a csapatukat keresik a tengerentúli szakvezetők.
Míg a mi aktuális szövetségi kapitányunk, jelenleg Sterbenz Tamás, már évek óta azt a csapatot, amely versenyképes lehet a világ, de ne menjünk ilyen messzire, az öreg kontinens legjobbjaival.

A vendégek mindössze kilenc játékost neveztek a találkozóra, amelyen nem tudta vállalni a játékot az egyik legnagyobb magyar tehetségként elkönyvelt Fegyverneky Zsófia. A beteg játékost olyan gyógyszerrel kezelték, ami nem tett lehetővé számára, hogy pályára lépjen.

Az első negyed amerikai támadással, majd rögtön pontokkal kezdődött, hogy három kihagyott támadás után megkezdjük a felzárkózást, majd ki is egyenlítsünk. Nem jöttek be a vendégek kinti dobásai, mi viszont betörésekből eredményesek voltunk, így kétpontos előnnyel várhattuk a második felvonást.

Előnyünk a második játékrész elején négypontosra nőtt, de itt sajnos nagyon elvesztette a fonalat a magyar együttes. Támadásban semmi sem sikerült, a jó erőkből álló vendégek pedig lekontráztak bennünket. Ez az önbizalmukat is meghozta és középtávoli, valamint kinti dobásokból is eredményesek voltak: 2-26-os(!) részeredményt produkáltunk, amit csak a zárás 6-0-os periódusa tett némiképpen elfogadhatóvá.

A harmadik negyedben valamennyire feléledtünk, de az amerikaiak is nagyon belejöttek és előnyüket hat ponttal növelték a játékrész végére.

A negyedik játékrészben megint egyenlő partnerei voltunk az ekkor már sziporkázó és egyáltalán nem fáradó vendégeknek, de ez is csak arra volt elég, hogy mínusz négyre hozzuk a befejező felvonást.

Az agresszivitás minden apró elemét nélkülöző magyar válogatott, ellentétben a Sopronnal, nem három, csak két negyedben volt partiképes a vendégcsapattal – az elsőben és az utolsóban -, párhuzam a két találkozó között, hogy az amerikaiak a második felvonásban döntötték el a mérkőzést a maguk javára mindkétszer.

A Sopron képességekben nem is, viszont csapatként igazán lépést tudott tartani az akkor kissé összeszokatlanabb csapatjátékot nyújtó, elsősorban egyéni befejezésekre építő vendégekkel.

A válogatott, amelyben pedig a legjobb képességűek szerepelnek, igaz a meghatározó légiósok nélkül, éppen csapatként kapott ki – elöl-hátul sokszor zavarba jöttek -, a határozott, lendületes, nem mellékesen célratörő és eredményes csapatjátékot bemutató vendégektől.

A mieink közül egyedül a tizenhét pontot szerző Papp Krisztina dicsérhető feltétel nélkül.

Két nap múlva az amerikai válogatott Pécsett a házigazda Rátgéber-együttes ellen játszik felkészüli mérkőzést.