Csattanós válasz a pletykákra

Ünnepi hangulatban kezdődött a mérkőzés, hiszen egyrészt telt ház volt, másrészt a bemutatás után szinte mindenkinek kijutott az ajándékokból: a hazaiakat a közelmúltbeli kupaezüst, a vendég pécsi lányokat pedig a Magyar Kupa megnyerése, illetve az Euroligában való négyes döntőbe jutás kapcsán köszöntötték. A feldobás után viszont tovatűnt a baráti hangulat, keményen egymásnak estek a felek, és a kezdeti bizonytalankodás után hamarjában kilencpontos előnyt szerzett a listavezető, amely a bokasérüléssel bajlódó Vilipics nélkül állt fel.

Meglepő volt, hogy magassági hátrányuk ellenére szinte kizárólag centereik révén tudtak pontokat elérni a diósgyőriek, akiket Farmer és Ambrus találatai segítettek hozzá a felzárkózáshoz - még úgy is, hogy utóbbinak nagyon meggyűlt a baja a büntetőkkel.
Hiába támadhatott az egyenlítésért, három pontnál nem tudott közelebb kerülni a DKSK, és a hazaiak edzőjének, Tapodi Péternek amiatt is főhetett a feje, hogy Ambrus már a 11. percben megkapta negyedik személyi hibáját. Időközben Dapo és Hlede keze is megvillant a távolból, így újra nőni kezdett a különbség, és bár Fürész részéről érkezett egy választripla, a második negyed hajráját nagyon elrontották a diósgyőriek. Vagy vizsgálhatjuk úgy is a témakört, hogy a PVSK kapta el jól a ritmust, és ezt a verziót erősíti, hogy - a kölcsönös zónázás közepette - ebben az időszakban játszották meg a legjobban magas játékosaikat a vendégek.



A védekezésre a fordulás után is nagy hangsúlyt fektettek mindkét oldalon, sőt minden korábbinál nagyobbat, ezért kevés kosár esett a harmadik játékrészben. Ami egyértelműen a Pécs malmára hajtotta a vizet, hiszen a vendégek vezettek magabiztosan, a 26. percben például minden addiginál nagyobb, 15 pontos előnyük volt. Ám Eördöghék ekkor még nem adták fel, és elsősorban lelkesedésüknek, semmint jó játékuknak köszönhetően majdnem megfelezték a differenciát a negyed végére.

Az utolsó felvonásban viszont már nem volt mese: öt percen át nem engedte kosarához a címvédő a vendéglátót, miközben 14 pontot dobott sorozatban. Ezzel pedig gyakorlatilag el is dőlt a kupadöntő visszavágója, mert a kevesebb minőségi játékost felvonultató Diósgyőr elfáradt, a "hosszabb kispaddal" bíró Pécs pedig Hlede révén sorra szerezte a labdákat és dobta a könnyű gólokat. Sikerült tehát a MiZo főpróbája a szamarai final fourra, amely előtt ez volt az utolsó fellépése - egyszersmind kiderült, nem voltak igazak azok a pletykák, hogy a baranyaiak számára nem fontos a miskolci meccs, ezért "leadja" a győzelmet a piros-fehéreknek. A látottak alapján kijelenthetjük, eszük ágában sem volt ilyet tenni…

---- T ---- &