Hazai győzelem, erőből

Az Albában az állandóságra szavaznak, azaz új légiósok ide vagy oda, akárcsak csütörtökön a Moszkva ellen, Bódi kezd hármas poszton.

Szédítő iramról nem beszélhetünk a meccs kezdeti szakaszában, temérdek hibával szövi támadásait mindkét egylet. Hajdúsági részről Szendrei eltökéltsége tetten érhető, ám hamarjában bevágott hat pontja csak arra elég, hogy féken tartsa az Albacompot a házigazda. Vállt vállnak vetve araszolgatnak előre a felek, többnyire fehérvári vezetéssel csordogál a színvonala miatt eddig nemigen dicsérhető rangadó. Itt is, ott is jönnek a cserék, és a fordulatot inkább Reid edző éri el: Tóth két hárompontosa kincset ér a Debrecennek. A túloldalon nyoma sincs a Dinamo elleni parádénak, hol Spivey villan, hol az egyre többet vállaló Bencze, ám tartósan senki sem nyújt kiemelkedőt. Itt jegyezzük meg, hogy már ekkor tisztán látszik, Valovics, illetve Bodnár sporttárs nem fog népszerűségi versenyt nyerni Debrecenben, ami azt illeti, kap hideget-meleget a két szürkeruhás. Toya viszont nem foglalkozik a nép haragjával, a triplája meghozza a dobókedvét, és kilenc pontot vállal magára a második negyedbeli 26-ból. A szakasz vége vitán felül a vendéglátóé, nem utolsósorban azért, mert az Alba nagyvonalúan bánik a büntetőkkel, a 9/15-ös szünetbéli mutató minden, csak nem épületes.

Sok jót a vendégek harmadik negyedbeli nyitányáról sem lehet elmondani. Az első kosarát szokatlanul későn, a 18. percben jegyző Lee áll a sorok élére, és 10-0-s rohammal rázza le riválisát a Debrecen. A tanácstalanság az úr a kékeknél, így fordulhat elő, hogy csaknem öt percig nem talál be a Farkas-alakulat. Eldőlt volna? Aligha. A fehérváriak nem hagyják annyiban a dolgot, és dacolva a 19 pontos hátránnyal, nagy rohamba kezdenek. Younger hoz össze öt pontot, aztán Góbi két büntetője jó, hogy a végén Petrovic triplája alakítsa ki a 10-0-s albacompos részsikert. A fontos pillanatokban az eddig hibát hibára halmozó Anzulovic húz merészet, két, a messzeségből elsüllyesztett labdája roppant fontos a vendéglátónak. Már csak azért is, mert az Albacomp két amerikaija nem érzi lefutottnak a meccset, a duó pontjaival szép lassan szorossá teszi a csatát a vendégcsapat. Öt perccel a vége előtt már csak öt pont választja el a feleket, aztán Nisavics villan kintről. Csaknem húsz pont volt közte, most csupán kettő. És ez az a pillanat, amikor bizseregni kezd Lee tenyere. Egy csel, két csel, ráemeli, bemegy. Hihetetlen. Újra ötegységnyi a hajdúsági fór. Majd hamarost kilenc, hiszen Anzulovic két büntetőt értékesít, majd labdát csen, és ziccert dob.

És ez már sok az Albának. A rangadó eldőlt, erőből nyerte meg a meccset a házigazda.

Átlendítheti a holtponton ez a fontos győzelem a Vadkakasokat?

Szendrei József:
Mindenképpen önbizalom-növelő számunkra, hogy hazai pályán nyertünk egy nagyon jó Albacomp ellen. Úgy érzem, most rátaláltunk a megfelelő ritmusra, és remélem, igazi csapatként elindulunk felfelé a mozgólépcsőn.

A nehezét elvégezték, hiszen két pontra feljöttek, mégsem sikerült a végén fordítaniuk. Miért?

Farkas Sándor:
Sajnos, fejben csak akkor voltak "itt" a fiúk, amikor már elment a meccs. Aztán már hiába kapaszkodtak, hiába tettek meg mindent. Ez volt az ára a csütörtöki szép diadalnak. A játékosaim nem gépek, ezért nem is haragudhatok rájuk.