Arra semmilyen észérv nem fogadható el, hogy most, amikor az olimpiára ki nem jutó országokban - tehát nálunk is - tombol a holtidény, egyes klubok vezetői azt mondják: márpedig ez és ez a játékos nem mehet a válogatott edzőtáborába. Ne legyen igazunk, de erre nyilván azzal fognak reagálni az érintettek, hogy mennyire nem szerencsés az az állapot: az egyik rivális együttes edzője a válogatott szakvezetője, nem pedig független szakember. Csakhogy az ilyesmi máshol is bevett szokás, éppen ezért az erre hivatkozók csak magukat leplezik le, ha szóba hozzák a témát, magukat árulják el, mi is csípi a csőrüket, és bár lehet, hogy részigazságokat tartalmaznak majd esetleges érveik, az igazság mindent egybevetve akkor sem az ő oldalukon van. Nem lehet, mert ilyet egyetlen egyesület sem tehet, mint ahogy nem is tett eddig, bár már korábban is pedzegetett hasonlót. És most valóra vált a fenyegetés, ide jutottunk, ebbe a szégyenteljes helyzetbe, hogy magunk alatt vágjuk a fát, magyar gátol magyart a magyarok sikeres szereplésében.
Erre pedig, bárki bármivel is hozakodik majd elő nem létező igazát bizonyítandó, tényleg nincs magyarázat.