Jobban hajrázott az ASE

Hát csak visszatért Fehérvárra az alapszakasz első és negyedik helyezettje az elődöntő ötödik mérkőzésére, pedig ebben az Albacomp múlt heti otthoni produkciója után valószínűleg a kék-fehérek szurkolói közül sem hitt mindenki. Borosék azonban kiküzdötték a ki-ki mérkőzést, és ha már kiküzdötték, rögtön az első percben nyomatékosították: nem akarnak úgy járni, mint a párharc harmadik felvonásán, amikor 2–24-es nyitányával már a legelején faképnél hagyta az Albacompot az Atomerőmű, és idő előtt eldöntötte az összecsapást. Most két hazai duplával, Spivey és Fodor gyors találatával indult a találkozó, és bár ekkor Ridl közbeszólt egy csúnya kis kosárral, az elején Farkas Sándor tanítványai játszottak jobban. Felpörgették a ritmust, és a gyors támadásaikat kosárral vezették be, így aztán ők vezettek néhány ponttal az elején.
A változás akkor következett be a játék képében, amikor az ASE-nak sikerült lelassítania vendéglátóját, amely felállt védelem ellen már korántsem bizonyult annyira eredményesnek. A 8. percben fordított is a paksi gárda Czigler büntetőivel a közönség pfujolása közepette – a nézők nemtetszése a játékvezetők ítéleteinek szólt, pedig ha tévedtek is a sporik, ekkor még nem lógott ki a lóláb egyik oldalra sem. A fehérvári játékosok viszont nagyon helyesen nem a külső körülményekkel, hanem a játékkal foglalkoztak, és ha már támadásban nem ment nekik annyira, nekiveselkedtek a védekezésnek. Meg is lett az eredménye: a második negyedben mindössze nyolc pontot tudott dobni ellenük az Atomerőmű.

---- Szívós csapatmunkával, Spivey vezérletével eközben utolérte, majd el is hagyta nagy riválisát az Albacomp, az amerikai irányító gyönyörű gólpasszokkal szolgálta ki társait. A legszebb alakítása azonban egy hárompontos kosár volt, amit 24 másodperccel az első félidő vége előtt illesztett a vendéggyűrűbe – egy Davistől kapott sapka után pár pillanattal, csapata támadóidejének lejárta előtt tizedmásodpercekkel. Ezzel minden addiginál nagyobb különbség alakult ki a nagyszünetre, hét ponttal meglógott a Fehérvár, az ASE ugyanis az utolsó akcióját sem tudta kosárral befejezni. A paksi hátránynak az volt a fő oka, hogy Czigler mellé ezúttal játékban sem nőttek fel a többiek… ---- No meg, az igen gyenge 1/11-es tripladobási mutató a vendégek részéről, amely a másik gyűrűre sem javult: Davis például óriási homályt dobott kintről a harmadik játékrész elején, amelynek első perce borzasztó kosárszegény játékot hozott, mindössze négy hazai és két vendégpontot jegyezhettünk fel, aztán 40–31-es állásnál Mészáros triplájával egyszer csak varázsütésre megindult a vendégegyüttes. De nagyon. Előbb Davis fejezett be egy szép akciót ziccerrel, majd Érsek is hintett egy hármast, ami után időt kért Farkas Sándor, mert odaát ez idő alatt mindössze egyetlen Lapov-duplát írhattak be a jegyzőkönyvbe. Csakhogy az Atom-(fel)támadásnak az edzői közbeszólás sem vetett véget, sőt 42–44-nél Mészáros újabb kinti találata már paksi vezetést eredményezett! És innentől kezdve már minden bejött az Atomerőműnek a harmadik negyed maradék részében, amelynek végén 42–50 volt az eredmény.
Újabb végzetes fehérvári rövidzárlatnak lehettünk tehát szemtanúi, ami nem is volt anynyira rövid, hiszen a befejező játékrészben is folytatódott. Lapov kipontozódott, majd begyűjtött egy technikait is reklamálásért, és a büntetők után kialakult 42–55-ös eredmény azt jelentette, megint beleszaladt egy 2–24-es szériába az Alba. Ezután egy Spivey-kosárral megtört a jég hazai oldalon, pontosan olyan sorozatot produkált a Paks, mint legutóbbi fehérvári kirándulása elején, és innen nem lehetett kiénekelni a sajtot a vendégek szájából. ---- Azért persze még egyszer nekidurálta magát közönsége előtt az Albacomp, és fel is jött tíz pontra, de amikor négy perccel a vége előtt 51–61-nél Farkas Sándor is technikai hibát kapott a játékvezetőktől – nyilván szóba hozta a büntetőarányt, ami valóban aránytalannak tűnt, nem voltak ennyire kemények a kék-fehérek –, és majdnem botrányba fulladt a meccs a pályára záporozó tárgyak miatt, látszott, itt már nem lesz fehérvári döntőbe jutás. A hajrában rutinosan játszva végül simán nyert az Atomerőmű, második félidei teljesítménye alapján teljesen megérdemelten, ráadásul az a csapat, amely egymás után kétszer is képes győzni Székesfehérváron, mindenképpen rászolgál a fináléba kerülésre.
A krónikához hozzátartozik, hogy információink szerint az Albacomp megóvta a nagy indulatokat kiváltó összecsapást. ---- Miért kapott technikait a 35. percben, mit mondott a bíróknak?
Farkas Sándor, az Albacomp edzője:
– Nem én kaptam a technikait, hanem a padunk, a játékvezető azt hitte, hogy egy néző, aki a pad végén ült, az is a csapathoz tartozik. Ez pedig műhiba, rögtön a lefújás után megóvtuk a mérkőzést.

Minek volt köszönhető ez a hatalmas változás a második félidőben?
Zsoldos András, az Atomerőmű edzője:
– Tudtuk, mit akarunk, a harmadik negyedtől sokkal fegyelmezettebben és összeszedettebben játszottunk, jobbak voltunk, mint az Albacomp, a döntőt is meg akarjuk nyerni.