Simon megmentette csapatát

Remekül elkapta a rajtot a Dombóvár, míg a túloldalon beletelt egy kis időbe, amíg felpörgött a társaság. LeGrange, a tolnaiak legújabb felfedezettje (csak emlékeztetőül: Lee és Spivey is Dombóvárott tűnt fel elsőként hazánkban) villámgyorsan cikázott ide-oda, és a társai sem tűntek megilletődötteknek. Olyannyira, hogy az első felvonásban sokáig tartotta előnyét a parádésan játszó kiscsapat. Még mielőtt nagy baj lett volna, Simon és James lendített nagyot a somogyiak szekerén, és már-már úgy tűnt, helyreáll a világ rendje. Igen ám, csakhogy ekkor meg Sola kapott erőre, és találataival viszszakapaszkodott a Bálind-gárda.
Tudvalévő, hogy a dombóvári, illetve a kaposvári szurkolótábor tagjai nem esznek egymás tenyeréből, és amikor Sola a szünet utáni pillanatokat is igen aktívan kezdte (két tripla és egy büntető), újra a tolnaiaknak volt inkább okuk örülni. Hogy aztán ismét forduljon a kocka – ez már csak egy ilyen meccs volt –, az egyetlen negyed alatt 18 pontot szóró Simon vezérletével visszavette a vezetést a KKK. Ettől fogva sem a válogatott irányítónál, sem pedig csapatánál nem volt megállás: előbbi 37, utóbbi 93 pontig jutott, és bemasírozott a szombati döntőbe.