V helyett B, ám a csapat nem felejtett el győzni

Az egyesület legdicsőbb pillanatait fél évtizeddel később, a 2001–2002-es idényben élték át, amikor is a gárda a bajnoki cím mellett a Király-kupát is elhódította. Bátran kijelenthető tehát, hogy a Tau Cerámica neve ma Spanyolországban tiszteletet parancsol minden kosárlabda-rajongó körében, lévén, az ország egyik legerősebb – pillanatnyilag tabellavezető – csapata.
Ahhoz viszont, hogy ilyen magasságokba emelkedjen, a vitoriai illetőségű együttesnek roppant hosszú utat kellett megtennie, hol apró, hol pedig hétmérföldes léptekkel. A ma a szűken vett európai elithez sorolható kosarasszakosztályt 1959-ben szervezték meg a Club Deportivo Vasconia színeiben, és a csapat nem is maradt szégyenben, hiszen első nekifutásra a második helyen végzett a megyei bajnokságban. A hatvanas években ötször lett megyei első a Vasconia, ám csak 1970-től kezdhette meg az igazi felemelkedést, ugyanis ekkor jutott fel hivatalosan a harmadosztályba. Ettől kezdve pedig már nem volt megállás: egy esztendő múltán már a második vonalban szerepelt az együttes, az 1972–73-as évadban pedig már Spanyolország legjobbjai közé lépett.
A következő, igaz, kisebb horderejű változás 1976-ban ment végbe, amikor az akkori elnök, José Luis Sánchez Erauskin a baszk nyelvnek megfelelően a Vasconia "V" betűjét "B"-re változtatta, ám az átírástól nem lett jobb a csapat, sőt, fennállása során először (és azóta is utoljára) negatív tendenciát mutatott: 1981-ben kisesett az élvonalból.
A kitartó vitoriaiak nem hagyták annyiban a dolgot, és esztendő múltán visszajutottak a legjobbak közé; ez abban az évben történt, amikor létrehozták az ízig-vérig professzionális első osztályú kosárlabda-bajnokságot, a Liga ACB-t Spanyolországban. Nem sokkal később, 1984-ben újabb névváltoztatáson esett át a gárda, míg 1985-ben az első fajsúlyosabb érem is bekerült a vitrinbe, a Copa Asociaciónt a rájátszás első fordulójában kiesett csapatok körében hódította el a főszponzor után Caja de Alavának keresztelt alakulat, amely ezáltal – története során először – kiléphetett az európai porondra is (Koracs-kupa). Ebben az időszakban talált egymásra az egyesület és egy helyi gyár, a Taulell, ennek a találkozásnak frigy lett a vége, s 1986-ban megszületett a Tau Cerámica. Ugyancsak kiemelkedő esemény volt a klub korábbi játékosa, José Antonio Querejeta elnökké választása: a presidente ugyanis első lépésként korlátolt felelősségű társasággá alakította át az egyesületet, amelyet innentől SaskiBaskonia S.A.D.-nek neveznek. Itt jegyezzük meg, hogy vállalkozás napjainkra igazán kinőtte magát, a klub évente 11 millió euróból, azaz hozzávetőleg 2.9 milliárd forintból gazdálkodik (s e költségvetéssel spanyol kollégáink szerint az országon belül csak a Barcelona és a Valencia tud vetélkedni, de a kontinensünkön sincs sok nagyobb kosarasbüdzsé), a csapat mellett bowlingpályát, éttermet és számtalan butikot üzemeltet.
A gazdasági változások a gárda teljesítményére is remek hatással voltak: a Liga ACB megalakulása óta a Tau egyetlen rájátszást sem hagyott ki, igaz, a végső sikert eddig csak egyszer, tavaly érte el (1991-ben, 1992-ben és 2001-ben elődöntős, míg 1998-ban finalista volt a csapat). Az országos kupában már sokkal jobb mutatókkal rendelkeznek a baszkok, hiszen 1995, 1999 és 2002 az ő végső diadalukat hozta, ráadásul 1993-ban és az idén is döntősök voltak.
A klubnak egyébiránt van egy kabalaállata, egy Aker nevű birka, "aki" hallatlan odaadással igyekszik emelni a hazai derbik hangulatát – a meccsek előtt csokit és kisebb játékokat osztogat, Dávidék kosarai után pedig örömtáncot lejt.

Körmendi emlékek

A Tau Cerámica egyik erre az idényre megjelentett programfüzetéből egyebek mellett az is kiderül, hogy a baszk alakulat az 1985-ös Koracs-kupa-szereplés óta majdhogynem állandó szereplője az európai csatározásoknak, 1991 óta például egyetlenegyszer sem hiányzott valamelyik kupából. A spanyolok számon tartják azt is, hogy mely országok s mely városok képviselői jutottak el Vitoriába, s e kimutatás közli, hogy a tíz évvel ezelőtti kiírásban (Európa-kupa) magyar riválist, jelesül a Körmendet rendelte melléjük a sors. Nos a Zsebét, Kardost, Érseket és Cziglert felvonultató vasiak odahaza egy ponttal (74–75), míg idegenben 13-mal (93–80) kaptak ki a Tautól. Több magyar ellenfele nem volt a spanyoloknak, és fájdalom, belátható időn belül valószínűleg nem is lesz, tudniillik az Euroliga egyelőre fényévnyire van a mieinktől. Néhány adat a statisztikák szerelmeseinek: európai kalandozásai során a Tau Cerámica 24 ország 63 városának csapataival mérkőzött meg, ez 14 idényt (beleértve a most zajlót is) és 194 nemzetközi találkozót jelent.