Győzött az igazság?

Azért így is félelmetes volt a hangulat, amikor Zirková révén triplával nyitott a házigazda, majd ugyancsak az ex-GYSEV-es hátvéd találatának köszönhetően a második perc végén már 5–0-ra vezetett. Nagyon kellett ekkor Balogh idegnyugtató tempója, ám válaszként egy faulttal együtt bedobott Vodicková-dupla érkezett, még szerencse, hogy a bónuszbüntető kimaradt. Ezzel együtt jól, túl jól kezdett a Brno, félő volt, hogy az elsöprő hazai nyitány és a hangorkán megroppantja a zöld-sárgákat. Ám Seres a legjobbkor döntött úgy, hogy végre elvállal egy betörést, és ziccerével megkezdte a felzárkózást a magyar bajnok.
Sokáig sajnos nem tartott a vendégek jó szériája, 9–8-nál kifulladt a roham, és a következő három perc már a csehek hegemóniája jegyében telt. A GYSEV nem tudott kosarat dobni ebben az időszakban a hatalmas tempót diktáló Gambrinusnak, viszont Hamzováék részéről hét pont is érkezett – ahogy már említettük, válasz nélkül. A nyolcadik percben, 16–8-as állásnál megint kritikus pillanatokat éltek át Baloghék, de védekezésben és támadásban egyaránt óriási munkát végző mezőnyemberei kihúzták a csávából a GYSEV-et. Olyannyira, hogy a roppant pontszegény második negyedben néhány pillanatra a vezetést is átvette a csereként beállt Zakaluzsnaja találatával Dirk Bevilaqua együttese. Ekkor már a brnóiakon is egyre jobban látszódtak a nagy tét okozta idegesség jelei, a leginkább talán Bogojevics idegeskedett, aki egymás után hibázta el a büntetőket (az első félidőt 1/6-os mutatóval zárta a jugoszláv hátvéd a vonalról). Mivel Alessandra is elhibázott két dobást a mérkőzés első felében, fikarcnyit sem csodálkozhattunk azon, hogy az ellenfélnél volt az előny a nagyszünetben, a négypontos hátrány viszont korántsem látszott behozhatatlannak.
A pihenőt a Gambrinus kabalabékája arra használta fel, hogy körbesétáljon a parketten egy "fair play Sopron” feliratú zászlóval – mit mondjak, kellemetlen percek voltak, nem az ilyenekre szokták azt írni, hogy jó volt magyarnak lenni… No de foglalkozzunk inkább a játékkal! Bár továbbra is borzasztó idegesen kosárlabdáztak a csehek, ebből mit sem profitáltak a soproniak, mert ők még idegesebben. Sokáig tartotta magát a négy-hatpontos különbség a felek között, aztán a játékrész hajrájában a mind dobásbiztonságban, mind védekezésben ellenfelük fölé növő hazaiak növelték előnyüket. Két mezőnyember, Machová és Godályová számlájára írható, hogy a 30. percre tíz pont fölé tornázta vezetését a Brno – először a mérkőzés folyamán.
És innen már nem volt megállás. Sakirova kibrusztolt palánk alatti kosarai megroggyantották, majd Machová hárompontosai végleg megtörték a GYSEV-et, pedig még több mint öt perc volt hátra. Minden mindegy alapon egész pályás letámadásra tért át a soproni csapat, Lichnerová pedig kipontozódott – óriási ujjongás, aztán pfujozás közepette. Minden a csehek szája íze szerint alakult, egy drámaíró sem koreografálhatta volna meg roszszabbul az utolsó perceket magyar szempontból.
A konklúzió: a GYSEV nem tudott átlépni a saját árnyékán, negyedszer is elvérzett a Final Four előszobájában, a negyeddöntőben, a Brno előtt pedig immár harmadszor nyílt meg a négyes döntő kapuja. Utólag el kell ismernünk, ez a realitás, ugyanis a csehek tettek többet a sikerért. Sokkal többet. És még arra sem szólhattunk volna semmit, ha a végén azt mondják: győzött az igazság.
De ők voltak olyan sportszerűek, hogy nem mondtak ilyet.

Mestermérleg
Jan Bobrovsky: – Nagyon elégedett vagyok, hogy győztünk. Ideges voltam az első félidőben, mert a dobáspontosságunk elmaradt a várttól, igaz, a soproniaké is. A második félidőre javultunk védekezésben, és ebből sok eredményes ellentámadást tudtunk indítani.
Dirk Bevilaqua: – Nagyon csalódott vagyok. A soproni mérkőzésen rengeteg labdát eladtunk, ezen próbáltunk meg javítani. Azt mondtam a csapatomnak, van esélyünk a győzelemre, de a harmadik negyed közepétől nagyon rosszul dobtunk, és a büntetőink sem mentek be.

SZÓRÓL SZÓRA

Hana Machová: – A második félidőben még jobban védekeztünk, mint addig, ez volt a legfontosabb, de az is fontos volt, hogy Sakirova feljavult a fordulás után. A csütörtöki utolsó két soproni büntetőt én már elfelejtettem…

Seres Éva: – Először is nagyon szomorú vagyok. Amikor felnéztem az eredményjelző táblára, és láttam, hogy a Brno tíz ponttal vezet, eszembe jutott, hogy ilyen hátrányból még sosem tudtunk fordítani ebben az idényben. Pedig nem adtuk fel…

Koszta Iliev, a nemzetközi szövetség sportigazgatója: – Nagyon hangulatos és jó meccs volt, örülök, hogy a lányok a végén sportszerűen váltak el egymástól. Az előző mérkőzés okozta konfliktusról annyit tudok mondani, hogy nem fogadhattuk el a csehek protestálását. Meg kellett rendezni a harmadik meccset, ahol úgy vélem, a jobbik csapat győzött.

Bodrogváry Iván, a magyar szövetség főtitkára: – Elfogadhatatlan lett volna, hogy egyetlen soproni szurkolót se engedjenek be, ezt a FIBA sportigazgatója is belátta. Valamint működött a cseh–magyar kapcsolat, meg hát itt is vannak jegyüzérek, ennek a három dolognak köszönhető, hogy mégis bejöhettek a GYSEV drukkerei. Az azonban mindenképpen tanulság a későbbiekre, hogy a női Euroliga már olyan népszerű lett, hogy kétezernél kevesebb nézőt befogadni tudó csarnokban nem szabad ilyen rangos mérkőzéseket rendezni, és azt is szabályozni kell, hogy mennyi jegy jár a vendégszurkolóknak. Sajnos a magyar kosárlabda imidzsének nem tesz jót, ami múlt csütörtökön Sopronban történt, félő, hogy az ottani esetet sokan a magyar kosárlabda egészével azonosítják.