Természetesen mindenki vállalta a betegeskedők közül a játékot a hazai oldalon, ugyanakkor Archbold az ismert okok miatt (a 10. fordulóból halasztották el a találkozót) a pálya széléről nézhette melegítő társait.
A feszültségre, elszántságra nemcsak a morcos ábrázatokból, hanem a centerek között földre eső, majd megismételt feldobásból is következtetni lehetett. No meg a mezőnykosarak helyett az első perceket jellemző személyi hibákból és büntetőkből. Dzunics már a 15. másodpercben három pontot szerzett a büntetővonalról, jelezve, hogy nem lehet félvállról venni. A hazaiak sem tudtak mezőnykosarat elérni a negyedik percig, viszont értékesítették nyolcból hat büntetőjüket, így korán vezetést szereztek. A másik oldalon nem találtak a gyűrűbe három percen keresztül, és csak 10–3 után Szőke és De Gray ziccereivel kezdte meg a Klíma-Vill a felzárkózást. A somogyiak palánkjánál már ekkor látszott, hogy sem csapdákkal, sem besegítésekkel nem tudják eltéríteni a pontszerzéstől a Cseranics, McClendon centerpárost. Feltűnő volt az is, hogy a kihagyott mezőnydobások után is visszaszerezte a hazai csapat a lecsorgó labdákat. Amikor a zalaiak már tíz ponttal vezettek, Miljkovics edző merész húzással Ivkovics és Dzunics cseréjét határozta el, így még nagyobb felelősség hárult De Grayre, aki hirtelen három fault miatt huppant a kispadra. A sziporkázó hazaiak 36–19-es második negyedbeli vezetéséhez hozzájárult az ekkor Ivkovics ellen ítélt technikai és a rengeteg eladott labda a kaposvári támadásokban. Egyértelmű volt az is, hogy a játékvezetők rendkívül szigorúan, minden apróságot észrevéve vették elejét a kosárlabdától idegen birkózásnak. Az idegeskedő vendégek kifacsart helyzetekből elkapkodott dobásokkal súlyosbították helyzetüket. Így az első negyedbeli 77–35-ös dobószázalék-arányon alig tudtak javítani a félidőre, és állandósult Kámánék 15 pontos előnye. A napi formát jól jellemzi, hogy az egerszegi idegenlégiósok a szünetig már 42 pontot szereztek, a somogyiak pedig együttesen csak 37-et…
Kámán Tamás (jobbra) 12 ponttal járult hozzá a zalaegerszegiek bravúrgyôzelméhez
A különbség a harmadik negyedben sem csökkent. Nisavics labdáival és pontjaival a ZTE türelmes támadásokat vezetett, közben a Kaposvár erőlködött és feleslegesen siettette a pontszerzést. Nem csoda, hogy Szájer hármasával már húszra nőtt az előny. Cseranics 24 pont és 12 lepattanó után kapott megérdemelt pihenőt. Érdekes, hogy a másik oldalon se szerzett többet a kaposvári csapat a lecsorgó dobásokból. A negyed végére látható volt, hogy a húszpontos különbség csak akkor hozható be, ha a Klíma-Vill változtat védekezésén. A vendégek letámadással idegesítették a zalaiakat és láthatóan agresszívabbá vált emberfogásuk. Ezen a meccsen azonban nem tudták kizökkenteni ellenfelüket. A hazai csapat csak az újabb triplát dobó Szájer sérülése után került hullámvölgybe. A negyedik negyedben Simon révén triplával csökkentette 12 pontra a különbséget a vendéggárda. Három percnél még utoljára felcsillant a fordítás lehetősége, azonban a sorozatos faultok sem hozták zavarba a higgadt egerszegieket. A rangadón megérdemelten nyert a ZTE, mert négy kezdőjátékosa is szenzációs formában játszott.
Mestermérleg Nikola Lazics: – Úgy érzem, megérdemelten nyertünk, pedig egészségügyi problémák nehezítették felkészülésünket. Talán az utolsó hat perc volt haloványabb, de labdaszerzésben, lepattanózásban egyértelműen felülmúltuk ellenfelünket. Goran Miljkovics: – Köszönöm a bennünket elkísérő nézők biztatását, csapatom az utolsó pillanatig nem adta föl a küzdelmet, a többit, aki itt volt, láthatta.