Baloghot korai leírni

Pedig a találkozó nyitánya olyan volt, mint egy álomszép regény: a magyar címvédő egy 10–0-s rohammal állva hagyta a kupasorozatban a szerdai fellépéséig idegenben csak nyerő Ruzomberokot. Persze a GYSEV-nek nem sok választása volt, e csatát győztesen kellett megvívnia ahhoz, hogy Euroliga-reményei ne porladjanak szét. A zöld-sárgák megfeleltek a mestervizsgán, hiszen nemcsak térdre kényszerítették riválisukat, de végül 18 pont különbséggel nyertek (70–52), azaz az egymás elleni összevetésben az "örökös” szlovák aranyérmes elé kerültek.
Mindehhez szükség volt arra, hogy a csapat okuljon a csúfos szegedi bajnoki kudarcból, és néhány nap alatt újjáépítse önmagát. Ám tévedés volna azt hinni, hogy az újjászületés csakis a klubvezetés haragos ultimátumának eredménye. A lényeg inkább az, hogy egy új felfogású GYSEV kosárlabdázott szerda este; az egyénieskedésre hajlamos légiósok beálltak a sorba (ha olykor kiestek szerepükből, a pályán belülről is jött a kemény intés), mindenki a közös célért küzdött, izzadt. Ez például megnyilvánult abban, hogy az orosz Zakaluzsnaja vállalta a szürke mezőnymunkát; emiatt 33 percnyi játékkal mindössze nyolc pontig jutott, viszont szívósan szedte a lepattanókat (8), szorgosan orozgatta el a labdát (5) és gólpasszokkal (3) szolgálta ki a társakat.

A fegyelmezettség és a hatékony védekezés mellett persze szükség volt egy extrateljesítményre a társulatban, s ezzel Balogh Judit rukkolt ki. A meccset megelőzően már csapatközeli berkekben is hallatszottak olyan hangok, hogy a több mint kétszázszoros válogatott ideje lassan lejár. Aki figyelte Balogh produkcióját, és látta a csapat tanácstalanságát, amikor a bedobó sérülés miatt hosszú perceket hiányzott, megerősítheti: amíg "Bubu” önként vissza nem adja szerepét, addig a GYSEV nem engedheti meg magának, hogy nélkülözze a tavalyi év játékosát…
Ha úgy tetszik, a kontinens legjobb női vetélkedésének másik magyar résztvevője, a Pécs sem engendhette volna meg magának, hogy elbukja a cseh Brno elleni csütörtöki fellépését. Sokak szerint a második hely volt a tét a baranyai összecsapáson, ennek tükrében pedig különösen bosszantó a finisbeli hazai összeomlás, s a cseh diadal. Meglehetősen fáradt volt péntek délben Rátgéber László, a Pécsi VSK női kosárlabdacsapatának vezetőedzője. Ami érthető is, hiszen egész éjjel virrasztott, fejben többször is lejátszotta a találkozót, amelyet videóról kétszer végignézett, a kulcsjeleneteket pedig még többször tanulmányozta.
"Tizenhattal több lepattanót szereztek meg a csehek, mint mi, és ez döntőnek bizonyult – magyarázta a szakember. – A végén pedig szerencsénk sem volt. A Brno erős csapat, ennek ellenére nyerhettünk volna ellene. Nem szégyen kikapni, de a vereséget nehéz elviselni. Főleg ha ilyenről van szó, mint amilyet csütörtökön szenvedtünk el. Sokat azonban nem lehet keseregni rajta, hiszen bár messzebb kerültünk a második helytől a csoportban, tovább folytatjuk a küzdelmet a legjobb négy közé jutásért.”
Nem csak ő, hanem a pécsi játékosok is nehezen viselték el a vereséget, láthatóan nekikeseredtek miatta. Egyhamar nehéz lesz lelket önteni beléjük. Még szerencse, hogy a legközelebbi bajnokin, szombaton a vasutasok a saját pályájukon játszanak, és a Zala Volán papíron könnyebb ellenfélnek ígérkezik. Egy esetleges nagyarányú győzelem segít, hogy hamarabb gyógyuljanak be a sebek. Mert búslakodni nincs idő: a jövő héten a lengyel Pabianice otthonában kell javítaniuk Iványiéknak.