Lejjebb már nem adhatják

Éppen olyan volt minden, mint régen. Amikor a kapkodás, a sietség valahogy nem passzolt a "szocialista embertípushoz”. Mintha újra előhúzta volna a vámos az elkoptatott szöveget, valami olyasfélét, hogy "ugyan már, elvtársak, hát hová ez a nagy rohanás”.
Hát rohanás, az nem volt. Előbb a magyar–szlovák, aztán a szlovák–lengyel határon vesztegelt a busz. A jármű, amely a magyar férfi kosárlabda-válogatottal indult el kedd reggel Miskolctapolcáról, és amely késő délután futott be a rzeszówi Prezydencki Hotel parkolójába. Aki tehát Dávidék közül úgy érezte volna, nem volt elég a barangolásból az elmúlt napokban (Budapest– Szombathely–Budapest, Budapest– Varsó–Riga–Ventspils és vissza), most kiélvezhette az utazás szépségeit.
Éppen olyan volt minden, mint régen. Amikor még Mészáros Lajos állította össze a csapatot, és amikor – öt esztendeje már – szintén Lengyelországban túrázott a társaság. Optimista volt a hangulat, a fiúk győzni jöttek lengyel "testvéreinkhez”, pedig még csak nem is volt sejthető, hogy a sorozat végén örömtüzek gyúlnak: harminc év után kijutott az Európa-bajnokságra a férfiválogatott.
Valami hasonlóért jöttek a mieink most is. Igaz, ezúttal már jócskán túl vagyunk a nyitófordulón, szerdán nyolcadszor lép pályára a már Varga Mátyás kezében lévő együttes. A csapat, amely egy hete hazai környezetben megverte az olimpiai ezüstérmes Franciaországot, aztán kikapott a lettektől Ventspilsben. Meglehet, ha múlt szombaton más az eredmény, már nyeregből várná a gárda a novemberi utolsó fellépést, így azonban csakis a győzelem elfogadható. Talán ezért is döntött úgy a kapitány, hogy hétfőn visszarendeli a keretbe az utolsó szűkítés két "áldozatát”. Így aztán a fentebb ecsetelt múltidéző út során már ott volt a társakkal a kaposvári Simon Balázs és a zalaegerszegi Kámán Tamás is. Ugyanakkor, amint azt Varga Mátyás érdeklődésünkre elárulta, mindez nem jelenti azt, hogy módosul a tízes lista. "Egyáltalán nem biztos, hogy változtatok a csapaton, ám mivel lehetőség nyílt rá, hogy tizenketten utazzunk, visszahívtam a két kosarast – így a kapitány. – Amolyan biztonsági megoldás ez, ha bármi közbejönne. Ott van például Czigler Laci esete, napok óta derékfájással küszködik, képzelje csak el, mi van, ha kidől a sorból. Bár nagyon remélem, hogy erre nem kerül sor, hiszen az egyik kulcsemberünkről van szó, akinek a jelenléte nagyban meghatározhatja a csapat teljesítményét.”
Így igaz, Czigler Szombathelyen, a franciák ellen bizonyította leginkább, milyen hallatlan stabilitást jelent, kivált védekezésben. Csak remélni lehet tehát, hogy ott lesz a pályán a dél-lengyelországi Rzeszówban, habár ahogy azt a buszon mondta, legszívesebben pihentetné a sajgó testrészt. "A legutóbbi paksi nemzetközi kupameccsünkön sérült meg a derekam, azóta hol jobban, hol kevésbé fáj – fejtegette Czigler László. – A francia meccs előtti napokban például alig tudtam menni. Hétfőn bent jártam a Sportkórházban, ahol azt tanácsolták, néhány napig pihenjek. Persze eljöttem, és ennek nagyon egyszerű oka van. Ott akarok lenni a csapatban, hiszen győznünk kell, ha jövőre részt kívánunk venni az Európa-bajnokságon.”
Három fordulóval a vége előtt a harmadik helyen áll Magyarország, amely pozíció szerencsés esetben még Eb-tagságot érhet. (Az öt csoport első két helyezettje automatikusan továbbjut, és kvótát szerez a négy legjobb harmadik is.) Lejjebb tehát nem adhatják a fiúk, mi több, az érvényesüléshez nem árt minél több győzelmet elkönyvelni. Ami a szerdai riválist illeti, egyes hírek szerint a gyengécske szereplés kedvét szegte a társaságnak, amely így már nem is számíthat a légiósaira. Hogy így van-e, a megérkezést követően még nem sikerült kideríteni, mindenesetre nem lenne rossz, ha Korytek, Wójcik és a többiek kihagynák a fellépést. Az optimistább magyar játékosok még azt is hozzátették: a saját érdekük is ezt diktálja. Megkímélnék magukat az újabb zakótól…Tv: A Sport1 szerdán 16.15-től élőben közvetíti a Lengyelország–Magyarország férfi Eb-középdöntőt.