Olykor csalnak a számok is

Egy hete, a rózsahegyi bukás után Sopronban is félárbocra kerültek a klubzászlók, a Lietuvos Telekomas Vilnius ellen 80–51-re megnyert összecsapás után viszont már azt tippelgették a lelkendező drukkerek, ki mindenki esik majd még áldozatául a zöld-sárgák világválogatottjának.
És az újra fellángolt bizakodás nem volt oktalan, hiszen a GYSEV-Orsi időnként látványos kosárlabdával morzsolta fel az Euroliga második fordulójában az első körben az előző szezon bronzérmesét, a Parmát legyűrő Vilniust. Szerdán reménye sem lehetett a sikerre az ötszörös litván bajnoknak, Farkas Sándor vezetőedző az általános lelkendezés közepette mégis óvatosan fogalmazott. "Szakmailag ugyanott tartunk, ahol a Lietuvos-meccs előtt, hiszen egy nap alatt nem lehet csodát tenni, más kérdés, hogy a győzelmek azért fontos és örömteli visszajelzések” – magyarázta a szakember, aki elsősorban játékosai akaratosságát dicsérte, majd azt fejtegette, hogy amíg nem áll össze csapattá a társulata, addig kénytelenek lesznek – sikergaranciaként – a védekezésbe menekülni. Más kérdés, hogy önmagukban a statisztikai adatok nem feltétlenül támasztották alá, hogy a GYSEV-Orsi védőmunkája klasszisokkal múlta felül a litvánokét; a támadó- és védőlepattanók tekintetében például nem volt érdemi differencia a felek között (21/14, illetve 22/12), pedig egy olyan erős centersor esetében, mint amilyet a Sopron felvonultat, egyértelmű légi fölényt kellett volna sugallniuk a számoknak is.
Másként: lesz még Farkas Sándornak munkája bőségesen, de legalább most már volt sikerélménye a GYSEV-Orsinak egy minőségi ellenféllel szemben is, ráadásul az is bebizonyosodott, hogy a dollárszázezrekért megvásárolt sztárok nemcsak primadonnák, de harcolni, izzadni is hajlandók a sikerért. Sőt, ha kell, a kínokról is megfeledkeznek. Aki látta a meccs után az öltözőfolyosó végi lépcsőn – fájó térde miatt – szinte csak vánszorgó Eva Nemcovát, megerősítheti: minden ellenkező híresztelés dacára e világvándor szupersztároknak igenis fontos, hogy valami nagyot alkothassanak a GYSEV-Orsi színeiben is…
Nagyot akar alkotni a MiZo-Pécsi VSK is, ám egyelőre Baranyában is messze van az együttes a csúcsformától. A mérkőzés végére ugyan teljesen felőrölte csütörtökön az amúgy kulturált kosárlabdát bemutató Pabianicét a PVSK, és az utolsó percekben nagyon megnőtt a különbség, a végeredmény mégis csalóka, mert igenis meg kellett küzdeniük a győzelemért Iványi Dalmáéknak. A harmadik negyed hajrájában még csak egyetlen ponttal vezettek a fekete-fehérek, és bizony az addig mutatott játékukban bőven találhatott kivetnivalót a maximalista vezetőedző, Rátgéber László.
"Egyszerűen arról van szó, hogy támadásban hiányzik a palánk alatti játékunk” – utalt a mester arra, hogy a krónikus centerhiány Béres Tímea visszatérése után is égető probléma a Mecsekalján, és alaposan behatárolja a csapat lehetőségeit. Aztán beszélt még arról is, hogy a vendégek területvédekezése megzavarta tanítványait, és kifogásolta azt is, hogy nem játszott elég okosan, illetve tudatosan a hölgykoszorú. "Amióta itt dolgozom Pécsett, nem igazán volt jellemző erre a csapatra, hogy ne kontrollálja teljes egészében a mérkőzést. Márpedig most ez a helyzet, pár percre elvesztették a lányok a fonalat, és emiatt sokkal több indításgólt kaptunk, mint eddig bármikor” – panaszkodott Rátgéber, aki azért természetesen öszszességében cseppet sincs elkeseredve amiatt, hogy a PVSK kettőből két győzelemmel nyitotta a női Euroliga 2002–2003-as évadját.