Kellemetlen helyzetbe hoztunk egy nagyszerű szakembert, elismerjük. Rendhagyóan magas telefonforgalmat bonyolított le csütörtök délután Magyar András, akit belekevertünk egy olyan ügybe, amelyhez az ég világon semmi köze. Így hát legjobb, ha helyesbítéssel kezdjük: csütörtöki számunkban tévesen az ő nevét tűntettük fel, holott valójában dr. Magyar György ügyvédé szerepelt azon a faxon, amelyet a "magyar kosárlabdaéletben tevékenykedő szakemberek egy csoportja” juttatott el szerkesztőségünkhöz.Magyar András tehát pusztán a lapunkból – majd az őt hol faggató, hol számonkérő telefonálóktól – értesült az edzői licencek kiadásával, helyesebben magával az edzősködéssel foglalkozó írásunkról, noha véleménye természetesen van a legalábbis rendhagyónak minősíthető beadványról. "Hadd kezdjem azzal, hogy ebbe én nem nagyon szeretnék belefolyni, márcsak azért sem, mert annak, ami itt zajlik, semmi köze sincs a sportághoz – kezd bele a Soproni VSE-GYSEV hölgykoszorújával 1993-ban bajnokságot nyert tréner. – Bevallom, kicsit fájt, hogy az önök cikke nyomán a szakma elkezdett keresgélni. Jómagam harminc éve foglalkozom kosárlabdával, ám idén már el sem mentem a továbbképzésre, ugyanis elég volt. Nekem valahogy nem tetszik, ami mostanában megy. Rengeteg szép emléket őrzök magamban, meg persze néhány kellemetlent, s úgy érzem, eljött az ideje annak, hogy befejezzem.”Mintha matuzsálem volna, úgy beszél magáról – vetjük fel az 51 éves Magyar Andrásnak, ám a Kaposvár és a Soproni Postás korábbi mestere tántoríthatatlan. "Jöjjenek a fiatalok!” – mondja, mi pedig jobb híján elkönyveljük: egy egyéniséggel kevesebb…