
Az 1939-es világbajnok csapat, a Kanadát képviselő Trail Smoke Eaters

Az 1939-es világbajnok csapat, a Kanadát képviselő Trail Smoke Eaters
Hogy mennyire rég járt a jégkorong-válogatott a közvetlen világelitben, arra jó példa, hogy utolsó, 1939-es szereplésünk idején a sportágat még felváltva „hokkiként” és „korongsportként” emlegette a Nemzeti Sport, amelyet a hátvéd Jeney Zoltán tudósított az alpesi országból...
Az 1939-ES MAGYAR VÁLOGATOTT TAGJAI
Dr. Csák István, Gáti István, dr. Békési Pál, Barcza Miklós, Jeney Zoltán, Miklós Sándor, Róna László, Helmeczi Frigyes, Háray Béla, Szamosi Ferenc, Pálfalvy István, dr. Gergely András, Gosztonyi Béla
No meg az is, hogy a magyar csapatot az esélyesek között tartották számon, ha nem is a világbajnoki, de az Európa-bajnoki címre, amely természetesen az „öreg kontinens” legjobb gárdájának járt – ezt végül a házigazdák nyerték.
A végső győzelem egyértelmű esélyesei persze a kanadai „füstevők” voltak: a juharleveles válogatottat ugyanis abban az évben az amatőröknek kiírt Allan Cup győztese, a Trail Smoke Eaters képviselte.
„Hihetetlenül jól játszanak. Verhetetlenek” – nyilatkozta anno Miklós Sándor, a válogatott egyik legjobbja.
A felkészülési körülmények akkor sem voltak ideálisak: a Nemzeti Sport előzetes összeállításában felpanaszolta, hogy az akkor még „kezdő” finneknél 25 csapat van a bajnokságban, nyolcszor annyi, mint itthon…
A 2009-ES ARANYEMBEREK
Kapusok:
Szuper Levente, Hetényi Zoltán
Hátvédek:
Tokaji Viktor, Horváth András, Szélig Viktor, Sille Tamás, Svasznek Bence, Kangyal Balázs, Ennaffati Omar
Csatárok:
Ocskay Gábor, Palkovics Krisztián, Vaszjunyin Artyom, Vas Márton, Peterdi Imre, Ladányi Balázs, Gröschl Tamás, Holéczy Roger, Kovács Csaba, Benk András, Majoross Gergely, Fekete Dániel, Vas János
Szövetségi kapitány: Pat Cortina
A szereplését Zürichben kezdő válogatott elsősorban két dologra panaszkodott: a nagyon magas palánkra (ami miatt „bukósisakokat” vásároltak a vezetők), és a rendkívül kicsi öltözőkre.
A nehézségek ellenére az igen erősnek tartott, az előző vb-ken 5. nemzeti csapat kezdésként szinte elsöpörte Belgiumot, és a 8:1-es siker után a szakemberek „ragyogónak” nevezték a teljesítményt.
A lendület sajnos eddig tartott: a kanadai játékosai nélkül kiálló Európa-bajnok britek mindössze 1:0-ra nyertek ellenünk (egy, a 15. másodpercben lőtt góllal), de a jó helytállás után a válogatott az összes további mérkőzését elvesztette, és a kissé csalódást keltő 7. helyen zárt.
A világbajnokságot persze Kanada nyerte, mind a nyolc meccsét megnyerve, mindössze egy gólt kapva.
Ennyit a múltról, és hogy mit tartogat a jövő?
Zötykölődős vonatutat már biztos nem, és szokatlanul magas palánkkal rendelkező, szabadtéri pályákat sem.
A csapat jövőre a berni és a Zürich mellett fekvő kloteni arénába készülhet, ahová a szervezők mintegy félmillió drukkert várnak. Jegyeket szeptember 8-ától lehet rendelni, a torna hivatalos honlapján.
A 4 csoportba osztott 16 csapat április 24-én kezdi meg a küzdelmeket, a döntőt május 10-én rendezik, a két kieső hely elkerüléséért pedig április 30-tól május 5-ig csatáznak a csapatok – reméljük, a szapporói „csodatevők” nem lesznek a búcsúzók között.
Amennyiben kíváncsi további érdekességekre a magyar jégkorong történetéből,
töltse le a szövetség hivatalos kiadványát!
A MAGYAR VÁLOGATOTT UTOLSÓ VILÁGBAJNOKI SZEREPLÉSE AZ ELITBEN
VIII. JÉGKORONG-VB, SVÁJC 1939.02.03 | Belgium | 8–1 |
1939.02.05 | Nagy-Britannia | 0–1 |
1939.02.07 | Egyesült Államok | 0–3 |
1939.02.08 | Lengyelország | 3–5 |
1939.02.09 | Svájc | 2–5 |
1939.02.10 | Lengyelország | 0–3 |
1939.02.11 | Németország | 2–6 |