Ennyivel jobb volt a Volán

Az egyik oldalon hiányzik Ocskay és Kövér, a másikon pedig ott van Szuper.
Az esélyek?
Nehéz lenne megmondani. Az biztos, hogy igazán kiélezett meccsre, s mivel két stabil védelemről van szó, kevés gólra lehetett számítani. Ennek megfelelően eleinte csak kóstolgatták egymást a csapatok, mígnem a 7. percben Palkovics álompasszal hozta kihagyhatatlan helyzetbe Rusznyákot, ám a szlovák csatárnak mégis csak sikerült elpuskáznia a ziccert. Ez a támadás egyébként tökéletes tükörképe volt az első játékrésznek: a fehérváriak hiába erőlködtek, hiába alakítottak ki számtalan helyzetet Szuper kapuja előtt, egyszerűen nem tudtak túljárni a válogatott hálóőr eszén. És láthatóan feszélyezte is őket, hogy egy igazi klasszis védi a Dunaújváros kapuját, legalábbis erre utalt, hogy Kangyal, Gröschl és Rusznyák sem tudott ígéretes helyzetből betalálni.
Hiába no, mégis csak a tengerentúlról érkezett…
Az újvárosiak viszont sokkal ritkábban jutottak el a másik oldalra, de ha egyszer odaértek… Orsó ugyan még mellélőtt egy helyzetet, a 17. percben azonban Ladányi valami olyat tett, amit idehaza csak ő tud: elvitte a bal szélen a korongot, felnézett, hogy kinek adhatná, ám mivel emberhátrányban voltak, és a többiek inkább a cserével foglalatoskodtak, ő elengedte a kezét, s a pakk olyan erővel vágódott a hálóba, hogy vélhetően nem volt ember a csarnokban - beleértve Budait is -, aki követni tudta volna a játékszer útját.

Aztán ami nem ment húsz percig, az sikerült a második játékrész elején, negyvenöt másodperc alatt: az emberelőnyben lévő Volán nyomott, a védők egy pillanatra lövőhelyzetben hagyták Tőkésit, s a válogatott hátvéd hat méterről elengedett lövése után a korong Szuperről csúszott a gólvonal mögé. Az egyenlítő találat megnyugtatta a hazaiakat, talán túlságosan is. Ha az első húsz perc egyértelműen az albásoké volt, akkor a másodikban inkább a vendégek felé billent a mérleg nyelve. Mindez a helyzetekben is megmutatkozott, de ezen az estén nemcsak Szuper volt szuper, Budai is parádézott, s amikor már verve volt, akkor az újvárosi csatárok ügyetlenkedtek. A legnagyobb lehetőség a 32. percben adódott, akkor a kapujából kicsúszó Budai mellett Vasnak csak be kellett volna passzolnia a pakkot a kapuba, ám ő elütött a korong felett. Nem sokkal később a másik oldalon Rusznyák is megmutatta, hogy nincs kihagyhatatlan helyzet: szólója végén a korong Szuper lepkés kesztyűjében landolt.
A befejező etap inkább az első, semmint a második harmadra emlékeztetett: ismét a Cortina-csapat kezében volt az irányítás, egyre-másra alakultak ki a helyzetek Szuper kapuja előtt, az már csak a sors fintora, hogy éppen a legártatlanabból született az újabb gól: a 47. percben Rusznyák csapott le egy korongra, és közelről a hálóba pofozta azt. Ezt követően Ladányiék megpróbáltak felpörögni, egyre többet foglalkoztatták a fehérvári védelmet és Budait, de ez a vérszegény véghajrá már kevés volt a magabiztossá vált Volán ellen. A hazaiak az utolsó percben Majoross révén még az üresen hagyott vendégkapuba egyszer betaláltak, s ezzel egyértelművé tették a sikerüket.
Jó meccs volt, változatos meccs volt, s hogy csak négy gól született (abból az egyik, ugyebár, kapus nélkül…), az igazolja az előzetes várakozásokat, miszerint ebben az idényben a Volán-DAC rangadók elsősorban a kapusokról szólnak majd.

Nagy fegyverténynek tartja a győzelmet?

Pat Cortina, az Alba Volán FeVita edzője: - Igen, hiszen a DAC jól játszott, ezért is jó érzés, hogy nyertünk. Ráadásul a siker értékét növeli, hogy Ocskay és Kövér távollétében sikerült kiharcolnunk a győzelmet.

Miért maradt el a vendégsiker?
Björn Ferber, a DAC-Invitel edzője: - Nagyon sok lehetőséget kihasználatlanul hagytunk, de mégsem játszottunk rosszul. A Volánnak sok helyzete volt, de Szuper főleg az utolsó harmadban védett nagyon jól. Jó mérkőzés volt, szimpatikus, sportszerű szurkolással.

Hálóőrök különcsatája
Édes gondokkal küzd majd Pat Cortina, amikor a novemberi olimpiai selejtezőre ki kell jelölnie a válogatott első számú kapusát. Budai Krisztián és Szuper Levente is elképesztő bravúrok sorozatát produkálta. Egy biztos: Szuper visszatérésével és a két kapus rivalizálásával csakis nyerhet a magyar hoki. Így még a rangadónak is egészen más íze volt…