MOB: a fiatalokat szeretné sportolásra bírni az olimpiai bizottság

Többek között erről is beszélt Molnár Zoltán, a MOB főtitkára azon a konferencián, amelyet az utanpotlassport.hu internetes lap szervezett csütörtökön a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán (TF).

Az eseményre közel kétszázan – köztük volt élsportolók, olimpiai bajnokok, parasportban érintett edzők – érkeztek szerte az országból.

Molnár Zoltán a sportnak, testmozgásnak, illetve ezek hiányának a társadalomra gyakorolt hatásaival kapcsolatban hangsúlyozta: felnőtt egy olyan szülői generáció, amely nem sportolt, és a gyermekeik sem mozognak.

„Ha valaki egy egyesületbe jár, biztos, hogy megtanulja a másik megbecsülését, tiszteletét, megtanul viselkedni és egészségesebb lesz" – mondta, hozzátéve: megdöbbentő adat, hogy az 1 millió 340 ezer iskolásnak csak 17 százaléka sportol, míg a felnőttek 72.5 százaléka nem mozog, ugyanakkor az Európai Unióban a lakosság 60 százaléka látogatja rendszeresen a sportklubokat. Jelezte: támogatja a mindennapos testnevelési órák ügyét és azt, hogy az utánpótlásban dolgozó szakembereket minden téren megbecsüljék.

„A MOB azt is fontosnak tartja, hogy a modern eszközökön keresztül, mint például az internet, elérje, megszólítsa a fiatalokat. Bízunk benne, hogy felállnak majd a székből, és minél többen sportolnak majd" – fogalmazott.

Sárközy Tamás egyetemi tanár, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség elnöke az amatőr és hivatásos, illetve korosztályos sportolókkal köthető szerződésekről és a magyar sportot most jellemző átmeneti állapotról, Dénes Ferenc sportközgazdász az utánpótlás-nevelő műhelyek gazdaságilag hatékony működtethetőségéről, Radnai Károly adószakértő pedig a látványsportok (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) által felhasználható társasági nyereségadóról (TAO) beszélt. Utóbbi előadásában kiemelte: a TAO-s támogatás kiötlői az eredeti elképzelés szerint pár évre, a mostani kormányzati ciklusra számoltak, de ő nem látja megalapozottnak azt, hogy ez a fajta támogatás az egyik napról a másikra megszüntethető lenne, mert akkor az utánpótlásklubok nagy bajba kerülnének. Véleménye szerint a törvényhozás változtathat a rendszeren, de ő nem lát szándékot, hogy más sportágak is bekerüljenek a körbe. Hozzátette: tapasztalata szerint gondot jelentett az is, hogy amikor a cégek megtudták, számíthatnak a TAO-ból adókedvezményre, akkor 2011 nyarán a reklámozással leálltak, a TAO-s utalásokat pedig az év végére hagyták.

Doppingügyekben Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport ügyvezető igazgatója utalt rá, hogy a fiatalok körében korán megjelenik a csábítás, és az edzők számára támpontokat adott, milyen jelekből következtethetnek arra, hogy tanítványaik esetleg tiltott szereket fogyasztanak, és egyben kitért a be nem vizsgáltatott táplálék-kiegészítők veszélyeire.

Pavlik Gábor, a TF egyetemi tanára felhívta a figyelmet, hogy mára a népesség 40-50 százaléka elhízott, és már kiskorban rá kell venni a gyerekeket a mozgásra, illetve arra, hogy lehetőség szerint sokat aludjanak, így segítve elő az agy fejlődését és a szív megedzését.

Budavári Ágota, a Sportkórház pszichológusa kiemelte: az utánpótlásban dolgozó szakembereknek – túl azon, hogy növendékeiknek átadják a tudást és fejlesztik a teljesítményüket, motiválják őket – az is feladata, hogy a pozitív élményeket ne vegyék el a gyerekektől, hangsúlyozzák a jó, sikeres dolgokat, mert ez a harmonikus kapcsolatuk és a bizalom alapja.