Sportpolitika: bővített feladatkörrel működik januártól a MOB

A sporttörvény erről is rendelkező módosítását december 5-én fogadta el a parlament, szigorítva egyúttal a doppingszabályokat, aminek nyomán a doppingvétség miatti szankció akár örökös eltiltás lehet.

Megszűnik a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség és Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége. Jelenlegi feladataikat a MOB veszi át úgy, hogy az eddig önálló szövetségek által irányított területek a MOB szakmai tagozataiként tovább működhetnek, vezetőik pedig az olimpiai bizottság alelnökei lesznek.

A MOB kompetenciája lesz az is, hogy a szakmai tagozatok működésére és feladataikra tekintettel döntsön az állami támogatás elosztásáról. A jövőben a működési alaptámogatást egy – a MOB javaslatára miniszteri rendeletben meghatározott – pontértéktáblázat alapján állapítják meg. Ezen felül támogatás csak programfinanszírozással, pályázati alapon járhat.

Állami pénzt csak olyan sportszervezetek kaphatnak, amelyek rendelkeznek fejlesztési stratégiával és teljesítik doppingellenes feladataikat. A támogatás felhasználásáról rendszeresen be kell számolniuk, annak nyomon követése és ellenőrzése pedig a sportállamtitkárság feladata.

Újdonság, hogy kiemelt sportegyesületekkel a négyéves olimpiai ciklusra szóló támogatási megállapodás köthető, e státus feltételeit rendeletben szabályozzák.

Bekerült a törvénybe az is, hogy a sportügyekért felelős minisztérium a kezelésében lévő állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelői jogát térítésmentesen átruházhatja az olimpiai bizottságra.

Változás továbbá, hogy a sportegyesületek mellett ezután a sportszövetségekkel szemben is lefolytatható csőd-, illetve felszámolási eljárás.

A jogszabály a versenyzők kötelezettségei között nevesíti a doppingellenes és a fogadási csalás elleni küzdelmet. Rögzíti emellett a doppingvétség tilalmát és azt is, hogy a versenyzők kötelesek alávetni magukat doppingvizsgálatnak.

A pozitív vizsgálati eredményt vagy a doppingvétséget megalapozó más magatartást és az emiatt hozott jogerős büntetést az eljárás befejezését követő három munkanapon belül a doppingbizottság nyilvánosságra hozza. Az indoklás szerint azért, mert mindenkinek joga van tudni, mely versenyző készül fel tiltott módon, mivel a legtöbb sportszövetség állami támogatást kap.

Kormányrendelet helyett ugyancsak a sporttörvény rendezi a jövő évtől, hogy a doppingfelelősség alól akkor mentesülhet a sportoló, ha bizonyítja, hogy a vétség elkövetésében még gondatlanság sem terheli, és igazolja, hogyan került tiltott szer a szervezetébe.

A sportfegyelmi, illetve doppingeljárás miatt kiszabható büntetéseket szigorítják: az eddig legfeljebb ötéves időtartamú eltiltás akár végleges is lehet, és nemcsak a sportszövetség versenyeire, hanem az edzéseken való részvételre is kiterjedhet. A vétkező sportszakembereket ugyancsak akár örökös eltiltással is szankcionálhatják. A maximális pénzbüntetés mindkét esetben az eddigi hat havi helyett egyéves átlagjövedelem lehet.

A törvénymódosítás fenntartja a lehetőséget, hogy a 14 éven felüli fiatal sportolókkal amatőr szerződést kössenek, azok időtartamát azonban egy évben maximálja. Ugyanakkor a jövőben az amatőr sportolók nem kaphatnak szponzori szerződés alapján pénzügyi támogatást. Azok a kontraktusok pedig semmisek, amelyekkel a szervezet a hivatásos sportolóinak a munkaszerződésben vagy megbízási szerződésben foglaltakon túl anyagi előnyöket biztosít.

A változtatás szűkíti azokat az eseteket, amelyekben az olimpiai járadék érdemtelenség miatt megvonható, így erre kizárólag akkor nyílik mód, ha az olimpiai érmes sportoló szándékos bűncselekményt követett el, és csak addig, amíg a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól nem mentesül.

A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a nemzeti ünnepekre ezentúl kizárólag válogatott, illetve a sportág nemzetközi szövetségének versenynaptárában szereplő sportrendezvények szervezhetők.

A módosítás egyébként változtat a 2004-ben elfogadott sporttörvény előszaván is, kimondva, hogy Magyarország sportnemzet, valamint, hogy „minden embernek alapvető joga van a sporthoz, és e jogát az állam biztosítja, függetlenül attól, hogy versenysportról, a szabadidő eltöltéséről, a diák-, főiskolai-egyetemi sportról, a fogyatékkal élők sportjáról vagy az egészség megőrzéséről van szó".