Sakk: Lékó Péter nem foglalkozik az Eb-bronz utáni kritikákkal

– Az utolsó fordulóban Bulgária felett aratott négy nullás győzelemnek köszönhetően dobogósak lettek. Számított a csapat egy ilyen nagy arányú győzelemre?
– A négy nulla meseszerű eredmény, ilyenre nem is lehetett számítani. A forduló előtt az első táblán a németek és az örmények játszottak, mindenki az utóbbi válogatottat vélte esélyesnek, és amennyiben a papírforma érvényesült volna, akkor nekünk bármilyen arányú győzelem elég lett volna a bronzéremhez. Amikor az kezdett körvonalazódni, hogy a németek megverik az örményeket, akkor mi már három nullára vezettünk a bolgárok ellen, de az éremhez még kellett Gyimesi győzelme. Az egész Eb véget ért két partit kivéve: Gyimesi és a bolgár Georgijev, valamint a német–örmény meccsen a két negyedik táblás játékos találkozója még tartott. Ekkor még az is benne volt, hogy hiába nyer Gyimesi, nem leszünk érmesek, ugyanis ha Szargisszjan legyőzte volna Gustafssont, akkor kettő kettőre menti a meccset, s lecsúszunk a dobogóról. Szerencsére a német remizett, Gyimesi pedig nyert, így habár hihetetlennek tűnt, de megszereztük a bronzérmet.– Az utolsó fordulóban Bulgária felett aratott négy nullás győzelemnek köszönhetően dobogósak lettek. Számított a csapat egy ilyen nagy arányú győzelemre?
– A négy nulla meseszerű eredmény, ilyenre nem is lehetett számítani. A forduló előtt az első táblán a németek és az örmények játszottak, mindenki az utóbbi válogatottat vélte esélyesnek, és amennyiben a papírforma érvényesült volna, akkor nekünk bármilyen arányú győzelem elég lett volna a bronzéremhez. Amikor az kezdett körvonalazódni, hogy a németek megverik az örményeket, akkor mi már három nullára vezettünk a bolgárok ellen, de az éremhez még kellett Gyimesi győzelme. Az egész Eb véget ért két partit kivéve: Gyimesi és a bolgár Georgijev, valamint a német–örmény meccsen a két negyedik táblás játékos találkozója még tartott. Ekkor még az is benne volt, hogy hiába nyer Gyimesi, nem leszünk érmesek, ugyanis ha Szargisszjan legyőzte volna Gustafssont, akkor kettő kettőre menti a meccset, s lecsúszunk a dobogóról. Szerencsére a német remizett, Gyimesi pedig nyert, így habár hihetetlennek tűnt, de megszereztük a bronzérmet.

– Nemcsak dicsérő cikkek jelentek meg a magyarországi sajtóban a dobogós hely megszerzése után. Kállai Gábor korábbi szövetségi kapitány Baloghot és Önt is kritikával illette a horvát Palac, illetve a román Lupulescu elleni 15, valamint 12 lépéses remi miatt, mondván, hogy sötéttel egyikőjük sem törekedett a győzelemre.
– Nem nagyon szeretnék Kállaival foglalkozni, mert amióta feltörtem az élvonalba, vagyis az elmúlt tíz évben folyamatosan kritikával illet, miközben a pályafutásom önmagáért beszél. Még az Európa-bajnokság előtt eldöntöttem, hogy mindegyik mérkőzésen asztalhoz ülök, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a válogatottnak legyen esélye a jó szereplésre. A kontinensbajnokság előtt a szaratovi szupertornán játszottam – ahol végül harmadik lettem – két hétig: az oda- és a visszaút is harmincöt óráig tartott, vagyis igencsak fáradtan játszottam Görögországban. Mivel az Európa-bajnokság elején nem remekeltünk, így a külső körön jöttünk, s folyamatosan gyengébb ellenfelekkel találkoztam, akik ellenem a világos bábukkal nem a győzelemre, hanem a remire törekszenek. Ilyenkor csakis óriási kockáztatással lehet valamit elérni. Ha ez egy egyéni verseny, akkor természetesen kockáztatok sötéttel is, de mivel itt csapatról van szó, ha én sötét vagyok, akkor két honfitársam világossal játszik, vagyis ők előnyösebb helyzetben vannak. Ha nekem személy szerint nem is jó a döntetlen, sőt egyenesen rossz, mert veszítem a világranglistapontjaimat, a csapatnak előnyére válik. Ezért is vállaltam be párszor a gyors döntetlent, s nem mellékes, ekkor maradt időm regenerálódni, és több energiám maradt a következő partikra. Úgy érzem, hogy egy ilyen nagy siker után ez a kritika nem a legmegfelelőbb pillanatban érkezett. Igyekszek nem foglalkozni vele.

– A Topalov elleni győzelem sokat számított az utóbbi években kicsit megingott önbizalma visszanyerésére?
– Az önbizalmam visszatért, azzal nincs gond. Nagyon fontos volt a sakkolimpia és a csapat-világbajnokság közti kilenc hónapos szünet. Kicsit tartottam attól, hogy a majd egyéves kihagyás után hogyan szerepelek a vébén, de ott és az Eb-n is veretlen maradtam, sőt az oroszországi szupertornán sem veszítettem partit. Sok új nyitást próbálok ki, s ehhez idő kell, hogy minden összeálljon. A kilenc hónapos „pihenő" alatt nemcsak szakmailag, hanem lelkileg is úgy fel akartam készülni, hogy a legjobbak elleni partik ne okozzanak problémát. A csapat-vébén az ukrán Ivancsukot sikerült jó partiban legyőznöm, most pedig Topalovot. Most egy speciális felkészülés következik, hogy a gyengébbek ellen is minél eredményesebb legyek.

– Az Európa-bajnokság után a három legerősebb torna a moszkvai Tal-emlékverseny, a londoni Chess Classic és a háromcsoportos holland Tata-torna. Ön egyiken sem vesz részt, a kritikusok szerint azért nem kapott meghívót, mert nem kockáztat, inkább remire játszik.
– Ennek ehhez semmi köze, mivel a mezőnyt a verseny kezdete előtt fél évvel a világranglista alapján állítják össze. Akkor én még nem voltam, mondhatom úgy, hogy sehol, mivel akkor volt a szünetem, s ezért nem tudtam bekerülni a szupertornákra. Jó példa erre Morozevics, aki az előző négy versenyen brillírozott, s visszaverekedte magát az első tízbe, jelenleg a hetedik, neki sincs versenymeghívása. Nekem most meg kell várnom, milyen versenylehetőségeim lesznek, s azokra kell felkészülnöm. Ami biztos, hogy jövőre sakkolimpia lesz, és ez az Eb-bronzérem a válogatottnak erőt és bizalmat adott arra, hogy ha keményen játszunk, és élünk a lehetőséggel, akkor nekünk is kijöhet a lépés. Kilenc év után szereztünk érmet a kontinensbajnokságon, bízom benne, hogy a csapat motivált lesz, s nem szabad elfelejteni, hogy az olimpián Polgár Judit is tagja lesz a válogatottnak!