Kovács Pál hatszoros olimpiai bajnok kardozóról nevezték el a Vasas pasaréti vívócsarnokát.
A szerdai névadó ünnepségen Kovács Tamás, a kardozók jelenlegi szövetségi kapitánya, Kovács Pál fia többek között arról beszélt, hogy apjáról Debrecenben, a szülővárosában díjat neveztek el, a fővárosban gimnázium viseli a nevét, a legjobb kardozók évek óta a Gerevich-Kovács-Kárpáti Grand Prix-n találkoznak Magyarországon, most pedig a Vasas vívócsarnokára került fel a Kovács Pál név. Mint mondta, jó hogy ez így van, mert az ifjúságnak szüksége van példaképekre.Markovits László, az idén százéves klub ügyvezető elnöke köszöntőjében kitért arra, hogy ez a csarnok ugyan nem a legkorszerűbb létesítménye a Vasasnak, de ezzel együtt is úgy gondolták, fontos, hogy a névadással emléket állítsanak az egykori nagy vívónak. Hozzátette: a Vasas sokat tett azért, hogy a sportág eredményes legyen.A Magyar Vívószövetség (MVSZ) nevében Kamuti Jenő szakmai alelnök, olimpiai ezüstérmes tőröző emlékezett Kovács Pálra, egykori mentorára. Úgy fogalmazott, hogy igazi tanár, mester volt, olyan valaki, aki képes volt összefogni a versenyzőket, majd később a magyar vívódiplomácia tagjait, s pályafutásával akkora tekintélyre tett szert itthon és külföldön egyaránt, amekkora ma szinte elképzelhetetlen.A hivatalos ceremónián a szalagot Kovács Tamás, Markovits László és Erős János, az MVSZ elnöke vágta át.Kovács Pál neve összeforrt a magyar kardvívás legszebb és legeredményesebb időszakával. 1931-ben indult először a magyar bajnokságon, 1933-ban pedig már tagja volt az Eb-győztes magyar válogatottnak. Öt olimpián vett részt, 1952-ben, Helsinkiben egyéniben és csapatban is aranyérmet nyert. 1954-ben igazolt a Vasasba, utolsó két ötkarikás címét már új klubja képviseletében szerezte. Kilenc világbajnoki győzelemnek volt a részese. Kitűnő tempóérzék, hihetetlen gyorsaság ás utánozhatatlan technika jellemezte vívását.Sportpályafutását 1960-ban fejezte be, ezt követően volt a Magyar Vívószövetség alelnöke, majd elnöke, illetve a Nemzetközi Vívószövetség végrehajtó bizottságának a tagja, később alelnöke.Bő egy éve, tavaly márciusban egykori válogatottbeli csapattársáról, a legeredményesebb magyar olimpikonról, a hétszeres ötkarikás aranyérmes Gerevich Aladárról neveztek el csarnokot a fővárosban: akkor a Nemzeti Sportcsarnoknál zajlott hasonló ünnepség.