Pénteken a Farkasréti temetőben több százan vettek végső búcsút a január 2-án, 81 éves korában elhunyt Sákovics Józseftől, az első magyar párbajtőr-világbajnoktól, a magyar vívóválogatott volt szövetségi kapitányától.
A szertartáson jelen volt több egykori sporttársa, versenyzője, barátja, tisztelője, valamint a jelenkor néhány kiváló sportolója. A búcsúbeszédet a vívószövetség, illetve az olimpiai bizottság képviseletében Kamuti Jenő mondta, aki vívótársként és egyben barátként is méltathatta, méltatta az elhunytat. Sákovics 1953-ban a brüsszeli világbajnokságon állhatott fel egyéniben a dobogó legfelső fokára, 1959-ben Budapesten csapatban is vb-aranyérmet szerzett. Három olimpián szerepelt, 1952-ben Helsinkiben tagja volt a bronzérmes tőrcsapatnak, négy évvel később Melbourne-ben pedig az ezüstérmes párbajtőr és bronzérmes tőrvívó gárdának. Visszavonulása után itthon és külföldön egyaránt sikeres edzőként tevékenykedett, 1963 és 1968 között, valamint 1979-ben és 1980-ban szövetségi kapitány is volt, vagyis az ő irányításának idejére esett a rendkívüli vívósikereket, négy aranyérmet hozó 1964-es tokiói olimpia. Sákovics Józsefet a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Vívószövetség is saját halottjának tekintette.
Legfrissebb hírek
