Az esőben megérett az érem, amely majdnem fényesebb lett

Vágólapra másolva!
2008.06.08. 06:51
Több éven át ért az az érem, amelyet Tóth Zsófia, az ORTRI tizennyolc éves triatlonistája a vancouveri esőben megszerzett. Az újdonsült junior vb-bronzérmes hölggyel korábban a lakhelyén, Tatabányán Répássy Lóránt foglalkozott, majd 2003-ban Oroszlányban folytatta a felkészülést Licskó Csaba irányításával. A verseny előtt egyes szakemberek még aranyesélyről is beszéltek az esetében, a hajrában éppenhogy lemaradt az ezüstről.
Fotó: A szerző felvétele
Fotó: A szerző felvétele

Boldog lett a célba éréskor, vagy kicsit csalódott?
– Örülök nagyon, hiszen az volt a cél, hogy a legjobb négy között végezzek. 2005-ben Eb-ötödik voltam, 2006-ban és 2007-ben pedig vb-ötödik.
És volt már világbajnok is…
– Ja, hát igen, duatlonban tavaly.
Rettenetes élmény lehetett az úszás tizenhárom fokos vízben, kalandos pályán…
– Össze-vissza voltak a bóják, senki sem tudta, merre kell úszni. Én megláttam egyet, és afelé úsztam, sokan meg sem kerülték az egyiket, annyival odébb úszott. Így szerintem több, mint ezerkétszáz métert megtettünk a vízben, hiszen tíz perc helyett tizenhatot bent voltunk. Az egyik bójánál melegem volt ugyan, a kezem viszont átfagyott a vízben, alig tudtam levenni a neoprén ruhámat. Így rossz időt produkáltam a depóban, pedig ez nekem menni szokott
A kerékpározás ment is, egy ideig…
– A bringán hamar felértünk az üldözőbolyra, a kanyarok viszont elég durvák voltak, és elég ügyetlenül mentek az előttünk lévők. A szűk pályán nem lehetett előrébb jutni, és egyáltalán nem dolgozott össze a mezőny.
De a futás sokmindenért kárpótolhatta…
– Alig bírtam a futócipőmet felvenni. Az első két kilométeren nem is éreztem, hogy van lábam, mintha két fadarab lett volt ott helyettük. Az első kör fordítójánál viszont már megláttam magam előtt a második és a harmadik helyen lévőt, felértem rájuk. Az ausztrál Gentle-lel együtt futottam az ezüstéremért, az utolsó kétszáz méteren viszont lehajrázott.
Hogyan kezdődött az a pályafutás, amelynek most egy fontos állomása lett Vancouver?
– A testnevelő tanárom volt Répássy Lóránt, Szalay Szandra pedig, aki most itt szobatársam, az osztálytársam és a barátnőm. Másodikban kitaláltuk, hogy próbáljuk ki a triatlont, egy két évig számunkra abból állt a sportág, hogy megtanultunk úszni, és mellé még futottunk.
Az első verseny?
– Egy megyei diákolimpia volt, jó nagyot estem, miközben száguldottam le egy dombról Tatabányán. Egy kis rózsaszín biciklim volt, azt hiszem, kontraféke volt csak. Azt mondták, ha felülök újra ezután a nyeregbe, lesz belőlem valaki.
Miért igazolt Oroszlányba?
– A továbblépéshez szükség volt rá. Választhattam, hogy Tatabányán atlétának megyek-e, folytatom-e ott egyedül a triatlont, vagy Oroszlányba igazolok.
Jól választott.
– Nagyon jó döntés volt, nem bántam meg.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik