Elfelejteni Isztambult!

Vágólapra másolva!

2005.09.13. 23:43

Címkék

Kaká segítségével három év után ismét Milánóba kerülhet a díszes serleg

A Milan több hónap elteltével sem heverte ki az isztambuli sokkot, azaz a török városban a Liverpool ellen 3-0-s vezetésről 11-esekkel elveszített Bajnokok Ligája-döntőt. A játékosok, a szurkolók, a klub vezetőségének tagjai és Carlo Ancelotti mester emlékezetéből kitörölhetetlen az a májusi nap, ezért a piros-feketék azzal a szent elhatározással kezdték meg az idényt, hogy 2006 tavaszán elhódítják a kétfülű trófeát.

A Milan számára a BL-győzelem egyértelműen fontosabb a bajnoki címnél, hiszen Silvio Berlusconi, a milánói klub tulajdonosa nem titkoltan minél előbb utol akarja érni a Real Madridot a nemzetközi trófea győzteseinek örökrangsorában.

Andrij Sevcsenko

Az ukrán gólgyáros a 2002–2004-es idôszakban szinte mindent megnyert a Milannal, amit lehetett (BL-gyôzelem, olasz bajnoki cím, Olasz Kupa-siker, Európai Szuperkupa, Olasz Szuperkupa), 2004 ôsze óta azonban mintha elvágták volna a sikerszériát.

Cserébe az ukrán kiválóság elkezdett egyéni trófeákat begyûjteni, egymást érték az elismerések, amelyek közül kétségkívül az Aranylabda a legértékesebb. Nem mellesleg Seva az ukrán válogatottal kijutott a 2006-os világbajnokságra, ami sporttörténeti sikert jelent, de most úgy érzi, hogy a nemzeti együttessel és a szólóban aratott babérok után itt az ideje újra elkezdeni nyerni a piros-fekete ördögökkel.

Ennek érdekében a Milan a nyáron újabb klasszisokkal bővítette a keretét. A középpályára a svájci válogatott Johan Vogel és a cseh válogatott Marek Jankulovski érkezett, utóbbi legalább három-négy poszton bevethető. A csatársor Christian Vierivel és Alberto Gilardinóval egészült ki, azaz Andrij Sevcsenkónak ismét kiváló társai lesznek. Ebből a felsorolásból persze kitűnik a csapat (talán) egyetlen gyenge pontja: a védelem, amelybe nem érkezett új játékos, annak ellenére, hogy Maldinitől Cafúig, Costacurtától Stamig tele van veteránnal, egyikük-másikuk ráadásul az évek múlásával elég sérülékennyé is vált.

Ancelotti mester a hiányosságot részben taktikai változtatással (négy- helyett háromvédős játékkal), részben "humánpolitikai" megoldással (Ambrosini egy sorral hátrébb vezénylésével) próbálja megoldani, miközben abban reménykedik, hogy nem robban a puskaporos hordóhoz hasonlítható csatársor: a Vieri, Seva, Gilardino, F. Inzaghi kvartettből ketten mindig kispadosok lesznek, márpedig az említett urak nem arról híresek, hogy örömmel eszik a tartalékok keserű kenyerét.