
ANGOL PREMIER LEAGUE
25. FORDULÓ
Liverpool–Manchester City 1–2 (0–0)
Liverpool, Anfield, 60 400 néző. Vezette: Pawson
Liverpool: Alisson – Szoboszlai, Konaté, Van Dijk, Kerkez (Chiesa, 90+4.) – Gravenberch, A. Mac Allister – Szalah, Wirtz, Gakpo (C. Jones, 85.) – Ekitiké. Vezetőedző: Arne Slot
Man. City: G. Donnarumma – Nunes, Husanov (Dias, 61.), Guéhi, Ait-Nuri – B. Silva, Rodri, O'Reilly – Semenyo (Aké, 90+6.), Haaland, Marmus (Cherki, 61.). Vezetőedző: Pep Guardiola
Gólszerző: Szoboszlai (74.), ill. B. Silva (84.), Haaland (90+3. – 11-esből)
Kiállítva: Szoboszlai (90+13.)
Rendhagyó rangadóra készült a Liverpool és a Manchester City, mert amíg az elmúlt évtizedben ez a párharc szinte külön szintre emelkedett – hogy mást ne mondjunk, az utóbbi nyolc évben csak ez a két csapat lett bajnok –, a most futó idényben egyik fél sem ér(t) fel arra a szintre, ami korábban jellemezte a teljesítményét. Mindez oda vezetett, hogy a találkozót egy harmadik érintett, a bajnoki címre immár egyértelműen aspiráló Arsenal is árgus szemekkel figyelte, liverpooli siker esetén ugyanis kilencpontos fórral számolhatott volna Mikel Arteta csapata a City előtt, ami akkor is tetemes, ha jó néhány forduló hátravan a zárásig, és látta már a világ korábban a tavasszal magába roskadni az „ágyúsokat”.
Az korábban is érezhető volt, hogy mindkét oldalon tartanak a másiktól, a mérkőzést felvezető megnyilvánulásokban szinte egymást túllicitálva dicsérték és magasztalták a túloldalt, igaz, ugyanezzel a lendülettel mentek a fogadkozások is. Vasárnap délutánra viszont a pályára lépők látóterére leereszkedett a versenylovaknál bejáratos szemellenző, és csakis magukra és a pillanatra hangoltak. Mindkét oldalon több fontos játékosról kellett lemondania a szakvezetőknek, ezen a téren tulajdonképpen kiegyenlített volt az állás. A Liverpoolt gardírozó Arne Slot a csatár Alexander Isak mellett csaknem a fél védelmét elveszítette már: Conor Bradley és Giovanni Leoni az idényben már nem is játszhat, Jeremie Frimpong szinte többször sérült, mint nem – most sem játszhatott –, Joe Gomez játéka pedig az utolsó pillanatig kétségesnek bizonyult (végül nem is került be a nevezettek közé).
Ezen a ponton célszerű egy pillanatra kitekinteni a rangadóból, és megemlíteni, hogy a Liverpool védelmét mintha tényleg átok sújtaná, szombaton ugyanis Jérémy Jacquet, a klub friss szerzeménye is súlyos sérülést szenvedett a Lens elleni francia bajnoki mérkőzésen. A Rennes húszéves védőjét, aki a nyáron csatlakozik majd a Mersey-partiakhoz, a 69. percben kellett lecserélni, miután megsérült a bal válla, és csapata egyik fizioterapeutájának segítségére volt szüksége, hogy elhagyja a pályát. Jacquet-t mindössze öt nappal azután érte utol a balszerencse, hogy átesett az orvosi vizsgálatokon a Liverpoolnál, amely cirka 70 millió eurót fizet érte.
„Jérémy vállsérülése súlyosnak tűnik, az elkövetkező napokban kiderül, mennyire az” – fogalmazott a találkozót követően Habib Beye, a Rennes edzője.
De visszatérve az Anfieldbe, a City sérültlistája szintén hosszúra nyúlt: John Stones, Savinho, Josko Gvardiol, Mateo Kovacic és az őszi meccs egyik legjobbja, Jérémy Doku sem játszhatott. Ott lehetett viszont az a két játékos, Antoine Semenyo és Marc Guéhi, akikkel a Liverpool hiába tárgyalt hosszú időn keresztül, végül mindketten a manchesterieknél kötöttek ki – előbbi a jobb szélen, utóbbi a védelem tengelyében kapott helyet a kezdőcsapatban. A hétközi, egyébként megnyert Newcastle elleni Ligakupa-elődöntőhöz képest Pep Guardiola ismét bevetette a nehéztüzérséget Erling Haaland személyében, és a norvég csatár mellett ismét a kezdőben szerepelt Rodri, valamint Bernardo Silva, akinek sokáig kétséges volt a játéka izomhúzódás miatt, továbbá a kapuba visszaállt Gianluigi Donnarumma.

A Liverpoolnál ezzel szemben semmilyen változás sem történt az ezt megelőző meccshez képest, amelyet történetesen a „vörösök” is a Newcastle ellen vívtak meg. Ez azt jelentette, hogy Szoboszlai Dominik a várakozásoknak megfelelően ismét a jobb oldali védő szerepkörében kezdett, Kerkez Milos a túloldalon kapott lehetőséget, kettejük között pedig a Virgil van Dijk, Ibrahima Konaté tandem alkotta a védelem tengelyét. Előttük Ryan Gravenberch és Alexis Mac Allister szűrt, így a középpálya támadórészlegét, ahonnan Szoboszlai játéka talán a leginkább hiányozhatott, Cody Gakpo, Florian Wirtz és Mohamed Szalah alkotta, míg előretolt ékként az utóbbi időben kiváló formában futballozó Hugo Ekitiké játszott.
A sztárparádé egyébként nem csak a gyepre korlátozódott: a lelátón gyakorlatilag egy másik meccsre való garnitúra jött össze korábbi PL-klasszisokból, de megjelent Thomas Tuchel angol, illetve Ronald Koeman holland szövetségi kapitány is. A többségük valamelyik televíziós társaság szakértőjeként érkezett a csúcstalálkozóra, így fordulhatott elő, hogy a sajtónak fenntartott kantinban két, szó szerint kimagasló egyéniség, David James és Peter Schmeichel még gyorsan fogadott is a végkimenetelre – előbbi azt mondta, nem tud nyerni a City, utóbbi pedig azt, hogy a Liverpool sem…
A meccs első ovációját aztán Kerkez Milos kapta, amikor előbb Haaland elől tisztázott az ötösnél (igaz, a norvég lövését előtte már védenie kellett Alissonnak), majd elképesztő agresszivitással, de szabályos keretek között a földbe gyalulta az „áruló” Semenyót. A további, nem akármilyen párharcok szintén gyorsan kirajzolódtak, Van Dijk például rendszeresen keveredett birkózásba Haalanddal, Szoboszlai sűrűn találta magát szembe a bátran fellépő Rajan Ait-Nurival, Omar Marmus Konatéval nézett farkasszemet, míg a kicsit ritkábban kilépő Ekitikét Abdukodir Husanov vonta szoros őrizet alá.
Az első fél órában jobbára a City akarata érvényesült, bár nagy helyzetig nem jutottak el a vendégek, miközben egy-egy kósza Liverpool-próbálkozásban több rejlett, mint ami végül kikerekedett belőle – Mohamed Szalah két esetben is gólt szerezhetett volna, de előbb blokkolták a lövését, utóbb pedig Donnarumma rosszul kiütött labdáját nem tudta pontos ívben kapura emelni. A szünetre mindenesetre gól nélkül vonultak a felek.
A tempó a második félidőre sem esett vissza, Szalah lövését már a legelején blokkolnia kellett a City-védelemnek, a túloldalon pedig a kapujából rossz ütemben kijövő Alisson tisztázási kísérlete után Szoboszlai takarította el a labdát az ott ólálkodó Marmus elől. A magyar válogatott csapatkapitánya nem sokkal később távoli, lapos lövéssel is jelentkezett (Donnarumma megfogta), majd Ekitiké tekerése kerülte el nem sokkal a bal kapufát, sőt, kisvártatva a francia csak centikkel fejelt a másik kapufa mellé – érezni lehetett, hogy a Liverpool egy fokozattal feljebb kapcsolt, a Citynek pedig jól jött, hogy a darálóba kerülő Husanovot hosszabban kell ápolni, illetve hogy a játékvezető kommunikációs eszközeit újra kell kötni.
A folytatásban is előtérbe került Craig Pawson, amikor a Szoboszlai passzával kilépő Szalahot Guéhi lerántotta, a hazaiak ugyanis tizenegyest reklamáltak, a játékvezető azonban csak szabadrúgást ítélt – amit a sértett végzett el, kevés sikerrel. Néhány perccel később viszont már Szoboszlai Dominik állt oda egy újabb szabadrúgáshoz, és mintegy harminc méterről kíméletlenül bevágta a labdát a kapu bal oldalába (a labda kapufáról pattant befelé), a meccs pedig kísértetiesen kezdett hasonlítani az őszi, Arsenal elleni csatához.
A Manchester Citynek persze azonnal sürgős lett, és bár egy ideig úgy tűnt, nem tud felocsúdni a sokkból, a hajrába lépve Haaland lefejelt labdáját a szemfüles Bernardo Silva a kapuba továbbította estében. A hideg zuhany azonban még hátravolt: a ráadás pillanataiban kapura törő Matheus Nunest buktatta Alisson, és tizenegyeshez jutottak a manchesteriek – Haaland ugyan a két csapat őszi meccsén kihagyott egy büntetőt, de ezúttal higgadt maradt, és megnyerte a meccset a Citynek.

Igaz, ezzel nem volt vége, az egyenlítés reményében előre szaladó Alissont is átjátszva Haaland iramodott meg a Liverpool kapuja felé Rayan Cherki passzával, Szoboszlai lerántani sem tudta, a labda pedig úgy csorgott a kapuba, hogy a norvég hozzá sem ért. Az örömködés azonban csak addig tartott, amíg a bíró vissza nem vonta a gól érvényességét, Szoboszlai Dominikot pedig a lerántásért kiállította. Persze, a lényegen ez nem változtatott, a City a rangadó megnyerésével továbbra is az Arsenal első számú kihívója a bajnoki címért folyó versenyfutásban. 1–2
| 1. Arsenal | 25 | 17 | 5 | 3 | 49–17 | +32 | 56 |
| 2. Manchester City | 25 | 15 | 5 | 5 | 51–24 | +27 | 50 |
| 3. Aston Villa | 25 | 14 | 5 | 6 | 36–27 | +9 | 47 |
| 4. Manchester United | 25 | 12 | 8 | 5 | 46–36 | +10 | 44 |
| 5. Chelsea | 25 | 12 | 7 | 6 | 45–28 | +17 | 43 |
| 6. Liverpool | 25 | 11 | 6 | 8 | 40–35 | +5 | 39 |
| 7. Brentford | 25 | 12 | 3 | 10 | 39–34 | +5 | 39 |
| 8. Everton | 25 | 10 | 7 | 8 | 28–28 | 0 | 37 |
| 9. Sunderland | 25 | 9 | 9 | 7 | 27–29 | –2 | 36 |
| 10. Fulham | 25 | 10 | 4 | 11 | 35–37 | –2 | 34 |
| 11. Bournemouth | 25 | 8 | 10 | 7 | 41–44 | –3 | 34 |
| 12. Newcastle | 25 | 9 | 6 | 10 | 35–36 | –1 | 33 |
| 13. Crystal Palace | 25 | 8 | 8 | 9 | 26–29 | –3 | 32 |
| 14. Brighton & Hove Albion | 25 | 7 | 10 | 8 | 34–33 | +1 | 31 |
| 15. Tottenham | 25 | 7 | 8 | 10 | 35–35 | 0 | 29 |
| 16. Leeds United | 25 | 7 | 8 | 10 | 34–43 | –9 | 29 |
| 17. Nottingham Forest | 25 | 7 | 5 | 13 | 25–38 | –13 | 26 |
| 18. West Ham | 25 | 6 | 5 | 14 | 31–48 | –17 | 23 |
| 19. Burnley | 25 | 3 | 6 | 16 | 25–49 | –24 | 15 |
| 20. Wolverhampton | 25 | 1 | 5 | 19 | 16–48 | –32 | 8 |









