A nehéz gazdasági körülmények ellenére az öt nagy európai bajnokság (Bundesliga, Primera División, Ligue 1, Premier League, Serie A) klubjainak összesített éves bevétele 181 millió euróval, vagyis 2%-kal emelkedett, így már a 8.6 milliárd eurót is meghaladja.
A Deloitte cég szokásához híven ezúttal is megvizsgálta az egyes futballklubok éves működését, a 2010–11-es szezonra vonatkozó kimutatás szerint a fizetések nagyobb mértékben emelkedtek, mint a bevételek, amely különösen az UEFA pénzügyi fair play törekvései fényében aggasztó tendencia. Mint ismert, az európai szövetség eltökélt szándéka, hogy visszaszorítsa az európai klubok túlzott eladósodását, és fenntartható gazdálkodásra bírja őket.
A Deloitte felmérése alapján a PL-ben a fizetések és a bevételek aránya elérte a 70 százalékot, szemben az öt évvel korábbi 60 százalék körüli értékkel. A fizetések 201 millió fonttal (14%-kal) 1.6 milliárdra emelkedtek, míg a bevételek mindössze 12%-kal nőttek 2.27 milliárdra. Utóbbi túlnyomó részt a televíziós jogdíjakból származó növekvő pénzeknek köszönhető, elsősorban a tengerentúli értékesítéseknek köszönhetően.
„Ha a fizetések 70 százalékát teszik ki a bevételnek, akkor nagyon nehéz pozitív működési eredményt elérni. A kluboknak vissza kellene találni a 60 százalékhoz” – mondta Alan Switzer, a Deloitte sportüzletági csoportjának vezetője.
A legnagyobb veszteségeket a Chelsea és a Manchester City könyvelte el, így nekik lesz a legnehezebb dolguk, ha meg akarnak majd felelni a szigorodó feltételeknek.
A Primera Divisiónban (1.005 milliárd euró) és a Bundesligában (923 millió euró) szereplő egyesületeknél egyaránt 4%-kal emelkedtek a bérköltségek. A Ligue 1-ben a bérek szintje nem változott (777 millió euró maradt), míg a Serie A klubjainak összesített bérköltsége 24 millió euróval, vagyis 2%-kal csökkent (így most 1,157 milliárd euró). Az élvonalbeli klubok az átlagos bérköltség/bevétel aránya Angliában (70%), Franciaországban (75%) és Olaszországban (75%) is elérte vagy meghaladta a 70%-ot – arra még sohasem volt példa, hogy az öt legnagyobb bajnokságból egyszerre háromnál is ez lett volna a helyzet.
A Bundesliga továbbra is a legnyereségesebb európai bajnokság a maga 171 millió eurós összesített működési eredményével – ez 33 millió eurós (24%-os) növekedésnek felel meg. A Bundesliga előnye a Premier League-gel szemben tovább nőtt, hiszen ott az össznyereség 75 millió euróra apadt. A Serie A és a Ligue 1 továbbra is veszteséges. Ami Spanyolországot illeti, a La Ligában szereplő klubok között hat olyan is volt, amely a 2011/2012-es szezon elején csődközeli állapotban volt.
Az öt nagy bajnokság klubjainak a közvetítési jogdíjakból származó bevétele a 2010–11-es szezon során meghaladta a 4.1 milliárd eurót; ez 3%-os növekedést jelent, és az öt nagy bajnokság összbevételének 48%-át adja. Az öt bajnokság közül háromban (angol, olasz és francia) a bevételek több mint felét a közvetítési jogok adják. |
A jegyeladásokból származó bevétel a 2010–11-es idényben 1.8 milliárd euró volt, ami 2%-os csökkenésnek felel meg – ez az összeg a bajnokságok összes bevételének 21%-át teszi ki. Az angol Premier League jegyeladásainak értéke (610 millió euró) több mint 40%-kal haladta meg az ebben a rangsorban második spanyol La Ligáét (428 millió euró). |
A kereskedelmi bevételek összértéke 2.7 milliárd euró, ami 5%-os emelkedést jelent; ez az öt nagy európai bajnokság összbevételének 31%-át adja. A növekedésért nagyrészt a Premier League és a La Liga jelentős globális jelenléttel rendelkező klubjai voltak felelősek, amelyek az eddiginél is több bevételt tudtak szerezni a szponzori és partneri szerződésekből. |
A 2010–11-es szezonban a Bundesliga és a Premier League bajnoki mérkőzéseinek átlagos nézőszáma egyaránt emelkedett (előbbi esetében 42 100-ra, utóbbi esetében pedig 35 400-ra). A Ligue 1 átlagos nézőszáma viszont zsinórban harmadik éve visszaesést mutat, és a 2002–2003-as idény óta első alkalommal csökkent 20 000 alá. Mint ismert, az UEFA Franciaországnak ítélte oda a 2016-os Európa-bajnokság rendezési jogát, ez pedig sok francia klub számára kiváló lehetőség a stadionjaik felújítására és a nézőszámuk (közvetve pedig a jegyeladásokból származó bevételük) növelésére. |
Ami az öt nagy bajnokságon kívüli ligákat illeti, Oroszország (614 millió euró), Törökország (515 millió euró) és Hollandia (431 millió euró) nemzeti bajnoksága hozza a legnagyobb bevételt. A Championship, vagyis az angol másodosztály változatlanul a legnagyobb árbevételt generáló nem első osztályú nemzeti liga (468 millió eurós bevételével), az európai bajnokságok között pedig a nyolcadik helyet foglalja el. |