Kádár: Az igazi fieszta még várat magára

– Pontosan mit csinált akkor, amikor Kevin Nolan beollózta a Newcastle győztes gólját a Sheffield United ellen?
– A hozzám legközelebb ülő nyakában landoltam. Persze mindenki ugrált, csapkodta a kispadot örömében, jóllehet a Nottingham pontvesztése miatt már a meccs előtt eldőlt, hogy feljutunk.

– Megünnepelték?
– Elnéztünk az egyik belvárosi klubba, zárt körben, csak mi, csapattagok, de szolidan ünnepeltünk.

– Képzelem… Sör sem nagyon fogyott, nemde? Csak mert az angolok híresen undorodnak a folyékony kenyértől.
– Én tényleg egy kortyot sem ittam, sohasem szoktam. Azt nem tudom, hülyének néznek-e miatta, de azon sem csodálkoztak már, hogy autóval érkeztem... Egyébként mindenki tudta, hol a határ, már csak azért is, mert akad még tennivaló: szeretnénk megőrizni hazai veretlenségünket, és bajnokként visszakerülni a Premier League-be.

– A szurkolók szeretetét mennyire volt nehéz visszaszerezni?
– Errefelé nem jellemző, hogy a rosszabb periódus miatt elfordulnának a klubtól. Oké, nem voltak boldogok a drukkereink tavaly tavasszal, amikor eldőlt, hogy kiesünk, de a nyári, Leeds elleni edzőmecscsen is megjelentek vagy tizenhatezren a lelátón.

– Csak…?
– Meg is ijedtünk, hogy biztos csak ennyien lesznek az első bajnokikon is, de aztán amikor harmincöt-, negyvenezren bandukoltak ki a St. James’ Parkba, megnyugodtunk. Aztán persze a telt házas, ötvenezres nézőszámok sem maradtak el. Hétfőn, a Sheffield United ellen pedig haza sem akartak menni a szurkolóink, negyedórával a lefújás után kisétáltunk a kezdőkörbe, kölcsönösen megtapsoltuk egymást. Az igazi fieszta alighanem az utolsó hazai meccsre marad.

– A Premier League kárpótolja az elmulasztott U20-as vébéért?
– Nem, mert két teljesen különálló téma. Azt, hogy a klub nem engedett el Egyiptomba, már csak azért is volt nehezebb feldolgoznom, mert közben a Newcastle-ban sem játszottam. Az U20-as tornát az egész világ figyelte, magyar játékosnak pedig nem nagyon adatik meg, hogy olyan sok vébén részt vegyen… Néhány hét múltán azonban túljutottam rajta, ugyanakkor végig a maximumot próbáltam nyújtani a klubomban, elvégre a Newcastle-nek sokat köszönhetek. Szerintem sokat fejlődtem, megszoktam a felnőttfutballt, érett lettem a nagyobb feladatokra is. Korábban rettenetesen izgultam, ha beálltam, idővel elmúlt, magabiztosabbá váltam, immár képes vagyok csak a játékra összpontosítani. Persze bőven van még miben javulnom.

A TELJES CIKKET A NEMZETI SPORT SZERDAI SZÁMÁBAN OLVASHATJA EL!