Vári Attila sportvezetőként dolgozik tovább

– Szóval vége?
– Huszonkilenc éve sportolok, mindent elértem, amit lehetett, örülök, hogy ebben a közegben nőhettem fel... De eljön a pillanat, amikor be kell látni, nincs tovább. Először a válogatottságnak lesz vége, akkor kezdesz először igazán gondolkodni azon, mit csinálsz majd később, én is elkezdtem különféle iskolákba járni, s nemrég megadatott az a fantasztikus lehetőség, hogy Pécsett – kétévnyi játék után – sportvezetői tisztséget ajánlottak...

– Ahogy tudom, nem szertárosit...
– Pécs polgármesterétől, Páva Zsolt úrtól és a közgyűléstől kaptam azt a megbízatást, hogy a Pécsi Non-Profit Sport Zrt.-t vezessem. Remek feladat, de emellett végképp nem lehet vízilabdázni.

– Ismerve az élsportolói létet, egy ilyen döntésnek általában egy közösség örül: a család.
– Egyértelmű. Nekik elmondhatatlanul sokat köszönhetek, olyan hátteret, nyugalmat adtak az elmúlt években, ami nélkül képtelenség lett volna mindazt elérni, amire most büszke lehetek. Az a nagyszerű, hogy a feleségem, Földényi Dia szintén volt élsportoló, azaz tudja, mivel járt, jár ez az egész, hiszen amikor valaki a csúcson van, bizonyos időszakokban jóformán csak aludni jár haza. Van két szép gyermekünk, akik megváltoztatják a férfiembert, és nem rossz irányba, idővel azt is látni kell, hogy nem lehet a végtelenségig elvárni, hogy ők rendeljenek mindent alá apu életének. Sokat kaptam tőlük, amit most vissza kell adni: több időt tölthetek velük, végre nem hozzám kell igazodni a szombati vagy vasárnapi ebédnél... És ugyanez igaz a sportra is: sokat kaptam, amit sportvezetőként most igyekszem visszaadni, s miután voltam a másik oldalon, sejtem, melyek azok a hibák, amiket ezen az oldalon nem szabad elkövetni.

– Szép szöveg. Komoly. Hogy úgy mondjam, meglepően komoly attól, aki bő egy évtizede még a drótjánál fogva sétáltatta a villanyradiátort a sydneyi olimpiai faluban... El lehet fojtani a csibészséget?
– Anélkül most sem megy... Sok mindenen átsegít, még ha túl vad dolgokat már nem is csinálok. Ám ahogy a radiátorsétáltatás a feszültség levezetésére szolgált annak érdekében, hogy később, a legfontosabb pillanatokban száz százalékot tudjunk adni, úgy most is fontos, hogy olykor nevessünk, hogy aztán meg tudjuk oldani a problémát, ne csupán rágódjunk rajta.

AZ INTERJÚ MÁSODIK FELÉT A NEMZETI SPORT SZERDAI SZÁMÁBAN OLVASHATJA.