A budapesti atlétikai világbajnokság magyar szempontból egyik legemlékezetesebb versenye fűződik a Steigerwald Ernő, Wahl Zoltán, Kovács Árpád, Molnár Attila összetételű 4x400 méteres váltóhoz, amely 3:02.65 perces országos csúcsot futott az előfutamában. A fiúk a futamban a kilencedik helyen zártak, és nem jutottak tovább, de így is megjavították a korábbi, 3:03.64-es magyar rekordot, melyet Szeglet Zsolt, Nyilasi Péter, Bella Attila és Bédi Tibor tartott 1999 óta.Steigerwald Ernő, Wahl Zoltán, Kovács Árpád, Molnár Attila összetételű 4x400 méteres váltóhoz, amely 3:02.65 perces országos csúcsot futott az előfutamában. A fiúk a futamban a kilencedik helyen zártak, és nem jutottak tovább, de így is megjavították a korábbi, 3:03.64-es magyar rekordot, melyet Szeglet Zsolt, Nyilasi Péter, Bella Attila és Bédi Tibor tartott 1999 óta.
Menyhárt Zoltán a Szegedi VSE klubszíneit képviselő tanítványa eredetileg az első számú tartalék volt az egységben, ám Huller Dániel betegsége után lehetőséghez jutott.
„Nagyjából egy nappal a futásunk előtt, a délután hat órási edzésen tudtam meg, hogy én is benne leszek a váltóban – mondja a 400 méteren U18-as Eb-ezüstérmes ígéret. – Igazából végig reménykedtem benne, hogy valahogyan adódik számomra lehetőség, de persze, sérülést, betegséget senkinek nem kívántam. Már a vébé második napján felmentem a váltóhoz, hogy amennyit lehet, még tudjunk együtt gyakorolni. Tehát azt is mondhatnám, hogy
Nagyon örültem az országos csúcsnak. Mindannyian tudtuk, hogy képesek vagyunk elérni. Majdnem egy másodpercet javítani sprintszámban nem mindennapos, ráadásul, ha csak azt a váltást nézem, amikor megkaptam a botot, még maradt is benne.”
A 18. születésnapját egy hét múlva ünneplő atléta a társaihoz hasonlóan a világbajnokság miliője mellett sem tudott szó nélkül elmenni.
„A váltófutás mindig különösen kedves volt számomra, mert nemcsak magadért küzdesz, hanem a csapat többi tagjáért is. Ha pedig rajtad a válogatott mez, akkor az egész országért. Többször gondoltam rá a verseny előtt, hogy majd csak a futásra igyekszem koncentrálni, és megpróbálom kizárni a körülményeket. Viszont ahogy beléptem a pályára és szembesültem a páratlan légkörrel meg a rengeteg szurkolóval, ez szinte lehetetlen volt. De nem is baj, mert
Ezek után már semmilyen világesemény atmoszférája nem fog váratlanul érni, de nem is hiszem, hogy lehet ennél nagyobb buzdítást kapni. A vébén szerzett élmények és tapasztalatok nagyon sokat segítenek a további pályafutásomban.”
(Kiemelt képünkön: Kovács Árpád és Molnár Attila váltása a vb-n Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)