Labdarúgás: közgazdásznak tanulna a Vasas NB I-ben szereplő fiatalja

A Kolozsvárról induló Szilágyi Szabolcs az NB I-ben mutathatja meg magát • Fotó: Dömötör Csaba

A Kolozsvárról induló Szilágyi Szabolcs az NB I-ben mutathatja meg magát  •  Fotó: Dömötör Csaba

A Vasas FC-ben több tehetséges fiatal is bontogatja szárnyait, egyik közülük a 18 éves Szilágyi Szabolcs, aki az OTP Bank Liga 2022–2023-as idényében fiatal kora ellenére négy mérkőzésen is pályára léphetett. Hiába hatalmas a konkurenciaharc a posztján, a tehetséges középpályás élvezte a kedden menesztett Kuttor Attila vezetőedzői bizalmát, s gyanítjuk, hogy a nemrég kinevezett Kondás Elemér is számításba veszi majd. Munkamorálját és képességeit elnézve úgy tűnik, a jövő Vasasának meghatározó alakja lehet, érdemes tehát követni a pályafutását, amely Kolozsvárról indult.

„Gyermekkoromóta a labda körül forog az életem, négyévesen már a kolozsvári CFR-nél fociztam, s tizenkét évig a klub utánpótlásában nevelkedtem – mesélte az UtánpótlásSportnak Szilágyi Szabolcs.– Bár felnőttszinten topcsapat, utánpótlásban több szempontból is elmarad a korosztályos együttesektől:az infrastrukturális helyzete sem ideális, de nem volt erőnléti- és kapusedzőnk sem, minden feladatot egy tréner látott el, s egy betonkeménységű műfüves pályán gyakoroltunk. Kétezertizenkilencben, az egyhetes próbajátékom során megbizonyosodhattam róla, hogy a fejlődésem szempontjából az a legjobb döntés, ha Magyarországon folytatom, hiszen minden szempontból ég és föld a különbség a romániai és az itteni lehetőségek között. Miután láttam, milyen profi munka folyik a Vasas Kubala Akadémián, úgy éreztem, ha szeretnék valamit a labdarúgástól, országot kell váltanom, járjon akármennyi áldozattal.”

Klubváltása korántsem volt gördülékeny: adminisztratív okokból egy évig nem játszhatott a korosztályos magyar bajnokságban, ráadásul egy lábközépcsont-törés is hátráltatta a pályafutását, ami miatt első angyalföldi félévének nagy részét rehabilitációval töltötte.

„Nehéz volt megélni, hogy hétről hétre azzal a tudattal kellett edzenem, hogy a következő mérkőzésen sem mutathatom meg magam rajtam kívülálló okok miatt – nagyon hálás vagyok Nagy Miklós sportigazgatónak, amiért töretlenül bízott bennem, s kitartott mellettem –, a sérülésem is rosszkor jött, s nehézséget jelentett az is, hogy el kellett költöznöm az engem mindenben támogató családomtól. Mikor a Vasashoz kerültem, sokkal gyorsabb volt a játék és a tempó, mint amihez korábban hozzászoktam, csak kapkodtam a fejem a labda után, de hamar felvettem a ritmust és visszanyertem az önbizalmam.”

A kemény munka kifizetődött, az ígéretes középpályás ugyanis az előző idényben az NB II-ben mutathatta meg magát: 19 bajnokin két gólt szerzett.

„Fontos lépcsőfokot jelentett a pályafutásomban a másodosztályú szereplés lehetősége, hatalmas volt a különbség az akadémiai és a felnőttfutball szintje között: gyorsabb volt a játék, lényegesen kevesebb időm volt a döntéshozatalra és sokkal jobb fizikumú labdarúgók között kellett érvényesülnöm. Egy feljutást megcélzó, NB I-es minőséget képviselő játékosok alkotta csapat tagja lettem, de ez hasznomra vált, mert az edzéseken is rengeteget tanulhattam a társaktól. Jól sikerült az első idényem a felnőttek között, mivel a bajnokságban aranyérmesek lettünk, és a saját teljesítményemmel, illetve a játékperceim mennyiségével is elégedett lehettem. Az első gólomat míg élek, nem felejtem, gyönyörű pillanat volt, amikor a Csákvár kapujába került a labda, de a Békéscsaba elleni találat is kedves a szívemnek, mert az utolsó perces gólt követően az egész stadion a nevemet skandálta. Gyermekkorom óta erre az érzésre vágytam, csodálatos volt, hogy megadatott nekem egy ilyen pillanat..”

Sikerélményekkel telve vághatott neki a nyári felkészülésnek, csakhogy a futballpálya mellett az iskolapadban is magas elvárásoknak kellett megfeleljen.

„A nyári felkészülésen mindent megtettem, hogy az NB I-es idényben is lehetőséget kapjak, pedig nem csak a munkámra, hanem a tanulásra is összpontosítanom kellett, a nyáron érettségiztem ugyanis. Mindent beleadtam, s mondhatom, az erőfeszítéseim kifizetődtek, mivel az összes tantárgyból ötöst kaptam. Szeretnék egyetemre járni, ám mivel roppant fárasztó éveken vagyok túl, egy évet szusszanok, csak jövőre tervezem megkezdeni a felsőoktatási tanulmányaimat. Kolozsváron közgazdaságtani középiskolába jártam, közel áll hozzám ez a terület, úgyhogy minden bizonnyal ezen a vonalon indulok majd el. Na de a futballnál maradva: a pályán is úgy készültem, hogy kiharcoljam a helyemet a csapatban. A Honvéd elleni hazai bajnokin mutatkoztam be az élvonalban, hatalmas élmény volt rangadón kezdőként debütálni, egyetlen, de annál nagyobb szépséghibája a mérkőzésnek, hogy elveszítettük. Azóta is keményen edzek, úgy megyek minden egyes tréningre, hogy tanulni szeretnék, jobb akarok lenni, mint előző nap voltam. A nagy konkurenciaharc is a javamat szolgálja, jobb teljesítményre sarkall, s örvendetes, hogy remek csapattársaim vannak, akiktől rengeteget leshetek el. Legalább ennyire fontos, hogy jó közösség tagja lehetek, inspiráló a közeg. Már az akadémiai évek során minden edzés előtt és után végeztem pluszmunkát, és az élet minden terén próbálok sportolóhoz méltó életet élni, figyelek a táplálkozásra, a regenerációra, az életmódomra, mert szerintem ez elengedhetetlen ahhoz, hogy jobb és jobb legyek.”

Szakértői vélemények szerint Szilágyi Szabolcsban nagy lehetőség rejlik, amit mit sem támaszt alá jobban, hogy klubja 2026 nyaráig érvényes megállapodást írt alá a fiatallal. Az első lépéseket megtette a legmagasabb honi színtéren, s nyilvánvaló célja, hogy az új stábot is meggyőzze, érdemes nevezni a kezdők közé.

„Érzésem szerint az eddigi négy NB I-es meccsemen nem vallottam kudarcot, nagyrészt sikerült felvennem a ritmust. Labdabiztosnak éreztem magam, az első érintéseim jók voltak, agresszív voltam, sok labdát szereztem, de a jövőben szeretnéknagyobb szerepet vállalni a támadóharmadban, kulcspasszokat és gólpasszokat adni, gólokat szerezni. Nem szoktam a meccsek előtt vagy közben stresszelni, elvégre azért futballozom, mert ezt szeretem a legjobban csinálni. Ennélfogva soha sem érzek nyomást a pályán, helyette örülök, hogy játszhatok, s megmutathatom magam. Fontos ez az idény számomra, remek lenne minél előrébb végezni a tabellán, s örülnék neki, ha sikerülne hasznos játékkal meghálálnom a bizalmat. Úgy érzem, remek helyen vagyok a fejlődésem szempontjából, csak a feladataimra kell összpontosítanom, hogy a legjobbamat nyújtsam. Nagy céljaim vannak: szeretnék minél magasabb színvonalú bajnokságban játszani, s vágyam, hogy pályára lépjek a magyar válogatottban, amelynek korosztályos együttesébe már meghívást kaptam, ám az UEFA szabályzata miatt egyelőre várat magára a bemutatkozásom.”

További korosztályos hírekLABDARÚGÁSBANa sportági aloldalunkon.