Kosár: a kiválasztás folyamata a kiemelkedő Csata DSE-ben

A Csata DSE kosárlabda-nevelőműhelyt Tursics Sándor 1995-ben alapította feleségével,Iván Krisztinával, és az egyesület azóta – öt éven át a Vasassal együttműködve – családi vállalkozásként működik. A Csata fennállása óta közel harminc országos bajnoki címet tudhat magáénak, és persze számtalan válogatott indult az angyalföldi iskolából. Az sem lehet kérdés, hogy a korosztályos élvonalat egyre jobban dominálják a Tursics család tanítványai. Ékes bizonyíték erre az is, hogy a legutóbbi szezonbana junior- és a serdülőbajnokságot is megnyerték, és mindössze egy ponton múlt, hogy Pécsett, a kadétok között is győzzenek az aranycsatában.Tursics Sándor 1995-ben alapította feleségével,Iván Krisztinával, és az egyesület azóta – öt éven át a Vasassal együttműködve – családi vállalkozásként működik. A Csata fennállása óta közel harminc országos bajnoki címet tudhat magáénak, és persze számtalan válogatott indult az angyalföldi iskolából. Az sem lehet kérdés, hogy a korosztályos élvonalat egyre jobban dominálják a Tursics család tanítványai. Ékes bizonyíték erre az is, hogy a legutóbbi szezonbana junior- és a serdülőbajnokságot is megnyerték, és mindössze egy ponton múlt, hogy Pécsett, a kadétok között is győzzenek az aranycsatában.

Tursics Sándor negyven éve dirigál kosárlabdacsapatokat, neveli a jövő válogatottjait  •  Fotó: BEAC.HU

A Csata titka a filozófiájában rejlik, de persze, szükség van kiemelkedő kvalitású fiatalokra is, akik megtalálásához megfelelő koncepciójú kiválasztás szükséges. Tursics Sándor ezzel kapcsolatban kiemelte, ez nem egyszerű feladat manapság:

„Itt egy sportág sportág, jelen esetben a kosárlabda, amelynek százharminc éves hagyománya van, és több mint kétszáz tagországa. A kultúráját az Amerikai Egyesült Államok határozta és határozza meg. Az amerikaiak kristály tiszta iskolai nevelőrendszer alapján nevelik a gyerekeket, ebből a szisztémából próbálnak meríteni a vetélytársak annyira, amennyire azt a sportági helyzetük engedi. Nálunk is működött hasonló egészen a rendszerváltásig, napjainkban azonban jelentős akadályokba ütközünk; gyakorlatilag lehetetlen olyan testnevelő tanárt találni, aki ért a kosarazáshoz, pénzük van a kluboknak. Ugyanakkor viszont nincs kapcsolati rendszere az oktatási intézményekkel. Ez annyit tesz, ha én odamegyek, bekopogok, hogy jó napot kívánok, szeretnék gyerekeket keresni a kosarazáshoz, elküldenek.”

Nehéz tehát önerőből tehetséges gyerekeket találni, de Tursicsék ettől függetlenül megoldják:
„Vannak úgynevezett toborzó edzőink, és néhanapján testnevelő tanárokat is találunk, akik segítenek, és idehozzák a gyerekeket második-harmadik osztályos korukban. Programot is hoztunk létre, amelynek neve a»legyél te is kosaras«, ezt minden hónapban megrendezzük. Az esemény ez esetben versenyt jelent, egymás ellen játszanak a gyerekek, itt már van rálátásunk arra, hogy közülük ki az, akiből egyszer kiváló játékos lehet. Aki viszont már itt van, szinte biztos, hogy marad is.”

De ki az, aki igazán sokra viheti Tursics megítélése szerint?
„Minimum tíz tényezőnek kell megfelelni ahhoz, hogy azt mondjuk valakire: tehetséges.Átlagon felüli fizikai képességekkel kell bírnia, koncentráltnak, motiváltnak lennie, nem is beszélve a kiemelkedő játékkészségről. De függ a sportoló életmódjától, alkati adottságaitól, kreativitásától, az általános értelmi képességeitől és mozgáskoordinációjától egyaránt.”

A mester arra is kitért, hogy a kosárlabda− szerinte− itthon nincs túl jó helyzetben jelenleg:
„Régen szinte csak a látványsportokat finanszírozták, ez napjainkban megváltozott: azt szeretnék, ha nagyjából ötven sportágban jeleskednénk egyszerre. Emiatt hatalmas az elszívó erő, ehhez jön az is, hogy a társadalmunk és az oktatási rendszerünk nem az élsportra van berendezkedve, tehát nincs megkönnyítve senki dolga”− zárja le a szakember.

Egyéb korosztályos hírekKOSÁRLABDÁBANa sportági aloldalunkon.