Labdarúgás: nem volt sikeres az ifjak szerepeltetését ösztönző szabály

Leiner Soma - utanpotlassport.huJól indult, emelkedő pályára állt, majd hanyatlani kezdett, végül csődbe ment... Az MLSZ által bevezetett „fiatalszabály” sorsa jól illusztrálható a közgazdasági berkekben használt termékéletgörbe-jelenséggel. A produktum, azaz a szövetség ajánlása eleinte bevonzotta a klubokat – avagy a „vásárlókat” –, hiszen látszólag jelentős pénzösszegeket lehetett zsebre tenni az U20-as játékosok szerepeltetése után. Az együttesek döntő részének azonban ez a bevétel nem volt számottevő, így a mögöttünk hagyott évadban mindössze két esetben léptek pályára 1997 után született labdarúgók: ha valóban tehetségeseknek találták őket, illetve ha a csapat költségvetésében fontos szerepet játszott a szerepeltetésük után érkező támogatás.Leiner Soma - utanpotlassport.huJól indult, emelkedő pályára állt, majd hanyatlani kezdett, végül csődbe ment... Az MLSZ által bevezetett „fiatalszabály” sorsa jól illusztrálható a közgazdasági berkekben használt termékéletgörbe-jelenséggel. A produktum, azaz a szövetség ajánlása eleinte bevonzotta a klubokat – avagy a „vásárlókat” –, hiszen látszólag jelentős pénzösszegeket lehetett zsebre tenni az U20-as játékosok szerepeltetése után. Az együttesek döntő részének azonban ez a bevétel nem volt számottevő, így a mögöttünk hagyott évadban mindössze két esetben léptek pályára 1997 után született labdarúgók: ha valóban tehetségeseknek találták őket, illetve ha a csapat költségvetésében fontos szerepet játszott a szerepeltetésük után érkező támogatás.

A nemrégiben zárult évadban a balmazújvárosi Haris Attila (jobbról) töltötte a legtöbb időt a pályán az U20-as játékosok közül  •  Forrás: balmazfoci.hu

És mit lehet tenni, ha a termék eléri mélypontját? Az egyik út, hogy új marketinggel életre keltjük, a másik, hogy kivonjuk a forgalomból, és helyette valami teljesen újat találunk ki. Az MLSZ ez utóbbi mellett döntött: kidolgozta a produktivitási rendszert, amelynek lényege, hogy a fiatal játékosok minden egyes hazai, vagy külföldi élvonalbeli pályára lépését követően a nevelőklubok juthatnak jelentősnek mondható összegekhez.

Ám ez a jövő, úgyhogy tekintsük inkább át a múlt tapasztalatait!

Egy évvel ezelőtt kevesen számítottak rá, hogy a 2017/18-as évad lesz az utolsó, amelyben jelen van az úgynevezett fiatalszabály. A támogatást azon klubok kapták meg, amelyeknek legalább egy játékosa 17 meccset végig a pályán töltött. Ha ettől elmaradt az alakulat, nem volt büntetés, ezért helyénvaló inkább ajánlásról beszélni.

Tavaly nyáron még mind a szövetségi, mind a klubvezetők bizakodva tekintettek a „projekt” jövőjére, hiszen a 2016/17-es évadban szinte kivétel nélkül minden fordulóban 1000 percnél több lehetőséghez jutottak az U20-as játékosok. Akkor még az 1996-os labdarúgók is kedvezményezettek voltak, így a jelenlegi U21-es válogatott magja – Gazdag Dániel, Lenzsér Bence, Vida Máté vagy éppen Kecskés Ákos – meghatározó szerepet töltött be klubjában.

Ők „kiöregedtek” az ajánlásból, a helyüket az 1997 után születettek vették át, a visszaesés pedig jelentős volt. Rögtön az első játéknapon 799 perces negatív csúcsot regisztrálhattunk, de, mint később kiderült, ez az adat még a jobbak közé tartozott a mögöttünk hagyott szezonban… Előfordult ugyanis, hogy a 200-at sem érte el a fiatalok játékperceinek összege egy fordulóban.

Az évad átlaga 573 perc volt, de ehhez nem egyenlő arányban járultak hozzá a klubok. A legtöbb lehetőséget a Haladás biztosította a fiataloknak, a szombathelyiek főleg Mészöly Géza és Pacsi Bálint vezetésével támaszkodtak az ifjakra az ősszel. Szorosan a vasiak mögött zárt a Vasas és a Budapest Honvéd, míg a negatív oldalra a Puskás Akadémia került. A felcsútiak az egész szezont tekintve mindössze Sallai Roland 26 percét (!) tudják felmutatni: a válogatott támadó még augusztusban, Ciprusra szerződése előtt lépett pályára az élvonalban. Nagyon kevés lehetőség jutott a Debrecen, illetve a bajnoki címért küzdő Ferencváros és Videoton fiataljainak, noha a fehérváriak a számukra tét nélküli utolsó fordulóban hat U20-as futballistát is bevetettek.

Ami az egyéni teljesítményeket illeti, a percrekorder Haris Attila lett az idén, a ferencvárosi nevelésű középpályás alapembere volt a Balmazújvárosnak, és 2257 percet töltött a pályán a 33 fordulóban. A gólokat tekintve Óvári Zsolt (DVTK) és Kiss Tamás (Haladás) vitte a prímet: ők egyaránt négyszer találtak be.

„A szövetség továbbra is eltökélt, hogy minél több hazai játékos, és azon belül minél több fiatal játékos szerepelhessen a profi csapatokban. A cél helyes volt, és ez a jövőben sem változik” – szögezte le a tavasszal Roskó Zoltán, az MLSZ operatív igazgatója. Azt ő sem tagadta, hogy a produktivitási rendszer hatásainak megjelenésére néhány évet várni kell.

A kérdés az, lesz-e lehetőség ezt kivárni, hiszen a fiatalszabály is mindössze három évadon át élt, majd kimúlt…

A „FIATALSZABÁLY” SZÁMAI
A legtöbbet játszottak: 1. Haris Attila (Balmazújváros) 2257 perc, 2. Banó-Szabó Bence (Budapest Honvéd) 1896, 3. Óvári Zsolt (DVTK) 1585
A klubok sorrendje: 1. Szombathelyi Haladás 3076 perc, 2. Vasas 2944, 3. Budapest Honvéd 2917, 4. Balmazújváros 2612, 5. DVTK 2018, 6. Újpest 1982, 7. Mezőkövesd 1377, 8. Paks 634, 9. Videoton 553, 10. FTC 404, 11. DVSC 362, 12. Puskás Akadémia 26
Gólszerzők: Óvári Zsolt (DVTK), Kiss Tamás (Haladás) 4-4 gól, Haris Attila (Balmazújváros) 2, Szivacski Donát (Vasas), Pávkovics Bence (Újpest), Tóth Máté (Haladás) 1

További korosztályos hírekLABDARÚGÁSBANa sportági aloldalunkon.