Kézilabda: 1200 kisdiák a Sulikézi fesztiválon

Rácz Bence – utanpotlassport.hu „A kezdetet öt évvel ezelőttre helyezném” – kezdett bele gondolataiba Gyömörey István. – „Az elmúlt huszonöt évben az utánpótlás-nevelés fokozatosan kiszorult az iskolákból, csak a klubokban zajlott minőségi és lényegi munka, egészen öt évvel ezelőttig. Ekkor a szövetség jelentős lépésekre szánta el magát: a legfőbb cél az volt, hogy vissza tudjuk vinni a kézilabdát az iskolákba, a tornatermekbe.”Rácz Bence – utanpotlassport.hu „A kezdetet öt évvel ezelőttre helyezném” – kezdett bele gondolataiba Gyömörey István. – „Az elmúlt huszonöt évben az utánpótlás-nevelés fokozatosan kiszorult az iskolákból, csak a klubokban zajlott minőségi és lényegi munka, egészen öt évvel ezelőttig. Ekkor a szövetség jelentős lépésekre szánta el magát: a legfőbb cél az volt, hogy vissza tudjuk vinni a kézilabdát az iskolákba, a tornatermekbe.”

2015 júniusában a Magyar Kézilabda Szövetség, a Magyar Diáksport Szövetség és a Testnevelési Egyetem együttműködési megállapodást kötött, a kézilabda 2016 szeptemberétől bekerült a Nemzeti alaptantervbe: a testnevelésórákon és azokon kívül is a választható sportágak közé került az általános iskolákban. Az MDSZ által indított Pedagógus Akkreditált Továbbképzésnek köszönhetően mára több, mint ezerötszáz intézményben dolgoznak szakmailag képzett, utánpótlás-nevelésre kész pedagógusok. Juhász István reményei szerint 2019-re 2200 általános iskolában játszhatnak szervezett keretek között a fiatalok szivacskézilabdát.

„Nagyon jó visszajelzéseket kapunk, egyre több iskolában szivacskézilabdázhatnak a gyerekek. A pedagógusok képzése folyamatos, a lehetőségeket egységcsomagokkal biztosítjuk az egyes iskolák számára”

Minden eddiginél több gyerek jelent meg Balatonbogláron a Sulikézi Fesztivál záróeseményén  •  Forrás: MKSZ

Gyömörey István elmondta, hogy a szövetség következő célja egy játékos, mégis jelentős szakmai háttérrel bíró fesztivál megszervezése volt. Mivel diákolimpiai keretek között nem tudtak találkozni az intézmények, szükségessé vált egy hasonló felépítésű, de nem csupánmérkőzésalapú eseménysorozat: a Sulikézi fesztivál. Idén Székesfehérváron, Kecskeméten, Mezőtúron, Siófokon, Budapesten és Martonváráson rendeztek játékokat, ahol még nagyobb teret nyertek a grassroots szellemiségű játékok.

„Reméljük, ez a rendezvény is hozzájárul ahhoz, hogy népszerű sportág maradjon a kézilabda, azonban a legfőbb törekvésünk, hogy a sport a perifériákra is eljusson. Azokra a településekre, ahol eddig nem voltak adottak a feltételek arra, hogy szivacskézilabdázhassanak a diákok. Nem biztos, hogy csak a tizennyolcezer U12-es vagy fiatalabb igazolt játékosra kell koncentrálnunk, sőt…”

„Sikeresnek volt a rendezvényt: több mint ezerkétszáz diák játszhatott, 88 fiú és 86 lány csapat jelent meg. 2016 óta folyamatosan nő a résztvevők száma. A legfontosabb, hogy a gyerekekben elmélyüljön a játék szeretete, erre remek lehetőséget adnak a grassroots játékok.” – mondta a szakágvezető. Hozzátette, a tanulók nagyrészt amatőr, nem leigazolt játékosok.

„Hiszünk a diákok közötti kapcsolatok fontosságában, aszervezők számos hetedikes és nyolcadikos tanulóval dolgoztak össze. Ők látták el a játékvezetői feladatokat is. Talán éppen ez az esemény fő varázsa: a gyerekek együttműködése.”

További korosztályos híreink KÉZILABDÁBAN a sportági aloldalunkon.