Ökölvívás: a 17 éves Kondákor Emília megcélozza az ifjúsági olimpiát
Krasznai Bence –utanpotlassport.huA nagykanizsai Kondákor Emíliát tizenhét évesen érte a megtiszteltetés, hogy megválasztották az év legjobb női versenyzőjének. A nagy cél, az ifjúsági olimpiai szereplés érdekében meg kell nyernie a korosztályos Eb-t. A még nagyobb álma aranyérem a felnőttolimpiáról.Krasznai Bence –utanpotlassport.huA nagykanizsai Kondákor Emíliát tizenhét évesen érte a megtiszteltetés, hogy megválasztották az év legjobb női versenyzőjének. A nagy cél, az ifjúsági olimpiai szereplés érdekében meg kell nyernie a korosztályos Eb-t. A még nagyobb álma aranyérem a felnőttolimpiáról.
− Lányok esetében némiképp még mindig meglepő választásnak mondható a boksz. Te hogyan kerültél az edzőterembe?
−Kiskoromban három évig úsztam, de nem éreztem magam otthonosan a medencében. Valahogy nem volt elég... Mivel a nagybátyám sokáig boksszal foglalkozott, felvetette, lenne-e kedvem kipróbálni magam a ringben. Gondoltam, miért ne? Egyből megtetszett, és ott ragadtam.
−Mikor értek utol az első sikerek?
−Négy éve nyertem az első bajnoki címemet, aztán az évek során sokat fejlődtem. A törökországi Orduban rendezett korosztályos Európa-bajnokságon már harmadik lettem kétezertizenhatban, s az éremszerzés felejthetetlen élmény marad. A múlt év zonban nem indult túl fényesen, mert magasabb súlycsoportban versenyeztem, és szinte mindenkitől kikaptam. El is döntöttem, hogy visszafogyok az ötvenegy kilósok közé. Sikerült, bár nehezen, mert olyan típus vagyok, hogy nagyon könnyen felmegy a súlyom. Így aztán két-három hetes fogyasztás kell ahhoz, hogy ne legyen baj a versenyek előtti mérlegelésen. De megérte visszaváltani, mert ebben a kategóriában bajnoki címet szereztem idehaza, és jogot arra, hogy részt vegyek a szófiai ifjúsági Eb-n.
Kondákor Emília (jobbról) a szintén bronzérmes csapattársával, Nagy Angélával a szófiai ifjúsági Európa-bajnokságon
−Amelyen aztán felállhattál a dobogó harmadik fokára…
−Az első körben erőnyerő voltam, így egyből a legjobb nyolc között kezdhettem meg a küzdelmeket. Az első meccsemen aztán az örmény ellenfelemet húsz másodperc alatt intéztem el technikai káóval. A döntőbe jutásért sajnos kikaptam az ukrán lánytól, így a harmadik helyen végeztem. Vagyis megszereztem pályafutásom második utánpótlás-kontinensbajnoki érmét. Az Európa-bajnokságot a novemberi, indiai vébé követte, amely már nem úgy sikerült, ahogyan terveztem. Az első mérkőzésemen pontozásos vereséget szenvedtem a török lánytól, így nekem hamar befejeződött a verseny.
−Ezzel együtt neked ítélték a legjobb magyar női ökölvívó címét. Meglepett?
– Azt nem mondanám, hiszen rengeteget dolgoztam érte, és megérdemeltnek gondolom. Ugyanakkor óriási megtiszteltetésnek tekintem, hogy engem választottak. Ez újabb erőt ad a mindennapjaimhoz és ahhoz, hogy maximális fordulatszámon dolgozzak a további sikerekért.
−Ha már itt tartunk, mi a fő célod az új évben?
−Mindenféleképpen szeretném kivívni az indulás jogát a Buenos Aires-i ifjúsági olimpiára. Ehhez meg kell nyernem a korosztályos Európa-bajnokságot. Úgyhogy most nem látok mást magam előtt, csak a dobogó tetejét. Valószínűleg találkozom a tavalyi két legyőzőmmel, az ukrán és a török lánnyal. De addigra jobb leszek náluk! Legalábbis ezért edzek minden nap.
−És mi a távlati nagy terved?
−Szeretnék indulni a kétezerhúszas tokiói játékokon is. Tudom, magyar bokszolólánynak csak a legvadabb álmaiban juthat eszébe, hogy olimpiai bajnok lesz, de én ezt vettem a fejembe. Nem akarok úgy visszavonulni, hogy nem érem el a legtöbbet, amit sportoló elérhet.
Egyéb korosztályos hírekÖKÖLVÍVÁSBANa sportági aloldalunkon.
