Jancsó Kornél A 2017-ben életbe lépett sporttörvény-módosítás jelentős változásokat hozott a magyar sportban, többek között az egycsatornás finanszírozási rendszer megvalósításával. Az utánpótlás-nevelés az állami sportirányításhoz került vissza, és a sportért felelős államtitkárság keretei között létrejött a kifejezetten az utánpótlással foglalkozó helyettes államtitkárság, amelyet megalakulása óta Sárfalvi Péter, világ- és Európa-bajnok öttusázó vezet.Jancsó Kornél A 2017-ben életbe lépett sporttörvény-módosítás jelentős változásokat hozott a magyar sportban, többek között az egycsatornás finanszírozási rendszer megvalósításával. Az utánpótlás-nevelés az állami sportirányításhoz került vissza, és a sportért felelős államtitkárság keretei között létrejött a kifejezetten az utánpótlással foglalkozó helyettes államtitkárság, amelyet megalakulása óta Sárfalvi Péter, világ- és Európa-bajnok öttusázó vezet.
„Indulásunk óta alapvető feladatunk a működő sportági programok összehangolása, új programok indítása és a terület működtetését szolgáló központi források hatékonyabb felhasználása” – rögzítette beszélgetésünk felvezetőjeként a helyettes államtitkár.
Sárfalvi Péter
„Az a sportágfejlesztési támogatási koncepció, amelynek keretében 2011-ben bevezettük a látvány-csapatsportágak, illetve 2013-ban tizenhat kiemelt sportág támogatási rendszerét, 2014-ben pedig létrehoztuk húsz sportágnak a Felzárkóztatási Alapot, nagyon jól működik, biztos fundamentuma az utánpótlás-nevelésben működő programjainknak –mondta, majd így folytatta: – Olyan, egymásra épülő, komplex utánpótlásprogram-struktúrát alakítottunk ki Szabó Tünde államtitkár asszony vezetésével, amelyben 6-tól 23 éves korig támogatjuk anyagilag és szakmailag a tehetséges fiatalok sportpályafutását.”
Ennek részeként – hangsúlyozta – a sportiskolák hozzájárulnak az utánpótlás-nevelés bázisának bővítéséhez, segítik a kiválasztás folyamatát, és támogatják a tanulás és a versenysport összehangolását. Ami a különböző programokat illeti, a Sport XXI. a sportági alapok szélesítése érdekében 6-tól 14-15 éves korig igyekszik minél több gyermeket bevonni a rendszeres testedzésbe, így nyújtva széles bázist a Héraklész-programoknak.
„Utóbbiak húsz sportágban folytatják a legtehetségesebb 14-23 éves korúak felkészítését, illetve versenyeztetését, a kellő anyagi források biztosításával és jól képzett szakemberek bevonásával. A Héraklész emellett kedvezően befolyásolja a helyi, egyesületi és a központi képzés arányát, hiszen koordinálja a fiatal sportolók központi edzőtáborban és válogatottkeret-edzésen való részvételét” – mondta. Kiemelte továbbá: a program sikerét bizonyítja, hogy a riói olimpián résztvevő sportolók 74 százaléka, az idei magyarországi vizes vb és a győri EYOF sportolói közül pedig szinte mindenki „héraklészes” volt.
„Az utánpótlás-nevelésben – tért át újabb területre – több sportágban akadémiák jönnek létre, hogy szakmai műhelyekként segítsék a fiatalok mentális és fizikai felkészülését, profi szakmai irányítással, modern infrastrukturális környezetben.”
Sárfalvi hangsúlyozta, hogy a fiatal versenyzőknek a jövőjük megteremtése, az életpályájuk kialakítása érdekében a Magyar Sportcsillagok-ösztöndíj nyújt segítséget, hogy már aktív versenyzői éveik alatt felsőfokú végzettséget szerezhessenek. „Nagy örömünkre az idén az ösztöndíj összege több mint 15 százalékkal emelkedett, és a jelentkezők száma is minden eddiginél magasabb volt.”
Ami a szakembereket illeti, 2017-ben bevezették az Utánpótlás Edző Programot, amely kifejezetten a legfiatalabb korosztályokkal foglalkozó edzők támogatásáról szól. Célkitűzése, hogy olyan életpályamodellt biztosítson, amellyel ezek a szakemberek az utánpótlásedzői pályán és itthon tarthatók. „A Kiemelt Edző Programmal és a Gerevich-ösztöndíjjal együtt így vált teljes egésszé az Edzők Életút Programja. Az utánpótlás-nevelésben továbbra is fenn kell tartani a központosítottprogram-struktúrát, amelyet össze kell hangolni a kiemelt, a felzárkóztatási- és a látvány-csapatsportágak finanszírozási rendszerével. 2018-ban a megkezdett irányok szerint haladunk tovább, hiszen az idei eredmények is megerősítenek bennünket abban, hogy jó úton járunk. A hatékonyabb sportiskolai finanszírozási rendszer kialakítása mellett az intézményeknek a jövőben plusz forrásokat biztosítunk, és bővítjük a támogatottak körét is. A szabadidősportra 30 százalékkal többet fordítunk 2018-ban, de több jut a verseny- és élsportra, valamint az utánpótlásra is.”
És lényeges volt a zárszó is: „Az utánpótlás-nevelésre, amely prioritást élvez a magyar sportban, több mint 2,4 milliárd forintot biztosít a 2018-as költségvetés. Az idén elindított Utánpótlás Edző programra pedig jövőre 10 százalékkal magasabb keretösszeg jut.”
