Édesapja az Elektromos NB I-es, édesanyja a Pilisszentiván NB II-es gárdájának volt meghatározó játékosa. Kezdetben atletizált, aztán – szülei példáját követve – csakhamar a kézilabda hatása alá került, a helyi iskolában játszott. Konkoly Csabának, a Győri ETO jó szemű nevelőedzőjének, a magyar ifjúsági válogatott szakvezetőjének érdeklődését is felkeltette, így az ő hívására Győrbe került a 16 éves lány.
Drávai Gyöngyi
Drávai Gyöngyi
– Őszintén bevallom, nem volt könnyű. A szüleimmel együtt mindent alaposan átbeszéltünk, aztán Győr mellett döntöttünk. Nem bántam meg. A családi háztól való elszakadást is megszoktam, sikerült alkalmazkodnom az új körülményekhez, ebben nagy segítségemre volt, hogy remek emberek közé kerültem.
– Az eredmények sem maradtak el...
– Hála istennek. Sok segítséget kaptam játékostársaimtól, sokat tanultam edzőimtől. Az ETO ifjúsági csapatának állandó tagjává váltam, sőt bekerültem a nemzeti ifjúsági válogatottba, a közelmúltban pedig a felnőtt NB I-es csapat keretéhez is csatlakozhattam. A győri vezetők öt évre, kétezer-tizenegyig szóló szerződést ajánlottak, és én örömmel elfogadtam.
– Az NB I-es csapat Makó elleni találkozójának utolsó húsz percében kaptál játéklehetőséget, és hat gólt dobtál. A szakértő győri szurkolók kedvencévé váltál.
– Olyan sok néző előtt akkor játszottam először. A remek hangulat szárnyakat adott, nagyszerű, mámorító érzés volt. Fokozza elszántságomat, hogy még jobb teljesítményt nyújtsak.
– Erre szükséged is lesz, mert a készülő bajnokcsapatba bekerülni és ott ragadni nem könnyű feladat.
– Tisztában vagyok vele. Tudom, hogy a mi jelenlegi felnőttegyüttesünk tele van nemzetközileg is elismert, klasszis játékossal.
– Hogyan tovább?
– Magántanuló vagyok Győrött. Célom, hogy idővel a felnőttcsapat tagjává váljak, és eljussak a címeres mezig.
Legfrissebb hírek
