Nem sikerült az újabb bravúr: Kuznyecova túl erős volt Czinknek

– Úgy tűnt, nagyon izgult a meccs elején.
– Igen, nagyon görcsös és merev voltam, nem találtam a ritmust, ráadásul Kuznyecova rendkívül jól teniszezett. A második szettet talán szorosabbra tudtam volna alakítani, de ehhez mindenképp hoznom kellett volna a szerváimat. Ezek azonban nem sikerültek, a feldobásaimnál éreztem, hogy görcsös vagyok, nem tudom elég magasra dobni a labdákat, emiatt az első adogatásaim nagyon rossz százalékkal mentek be. Így aztán, bár éreztem, hogy már ő sem olyan magabiztos, nem tudtam ezt kihasználni.

– Mi okozta ezt az idegességet?
– Azt hiszem, túl nagy nyomást helyeztem magamra, az járt a fejemben, hogy mekkora lehetőség előtt állok, és ez megbénított. Azt is szoknom kell még, hogy valamelyik nagy pályán játszom, ami nem sokszor fordult elő velem korábban – nyilván ez is közrejátszott.

– Gondolom, az sem tett jót, ahogyan Kuznyecova kezdte a meccset.
– Amikor az ember ellenfele elsőre ászt üt, az azért elgondolkodtató: én izgulok, ő meg ennyire magabiztos. Sajnos hiába ingott meg egy kicsit a második szettben, ahhoz, hogy nyomás alá kerüljön, és hogy elvehessem az adogatását, mindenképpen nyernem kellett volna a saját adogatójátékaimat – ez ekkor sem sikerült. Kuznyecova igazán jól játszott, de én is megkönnyítettem a dolgát.

– Csalódott?
– Dühös voltam magamra a meccs közben, amiért nem tudtam kihozni magamból a maximumot. A Sybille Bammer elleni meccshez képest sokkal rosszabbul teniszeztem, és ez még akkor is igaz, ha Kuznyecova egészen más stílusú játékos, mint az osztrák: keményen, agresszíven, támadóan játszik. De az első két mérkőzésen is voltak hibáim, azokból is igyekszem tanulni, ahogyan a mostani mérkőzésből is.

B. M.