Örülhetünk is a csúszásnak

Vágólapra másolva!

2003.09.03. 22:43

Címkék

Szombatig ne is várjuk, hogy derült ég alatt ütik a labdát az US Open hősei rémisztgették a népet a meteorológusok még a hét elején, és az eddig történtek alapján, sajnos, még igazuk is lehet, az összevissza "szaggatott hétfői játéknap után ugyanis kedden sem történt jelentős változás.

Taylor Dent (képünkön) combsérülés miatt adta fel a meccsét Andre Agassi ellen

Hacsak az nem, hogy ezúttal nem két, hanem egy mérkőzés fejeződött be.
Különösebb jóstehetség nem kell ahhoz, hogy megállapítsuk: még egy esőnapot nem bír el az US Open, ezen a ponton pedig lassan föl kell készülnünk egy esetleg hétfői, rosszabb esetben keddi befejezésre. Ami egyébként nem volna újdonság, két évvel ezelőtt például Wimbledonban húzódott el a program a harmadik hétfőig (kész szerencse, hogy a csúszás mindenkit kárpótolt, elvégre Goran Ivanisevic óriási, ötszettes meccsen gyűrte maga alá Patrick Raftert), de hogy ne menjünk messzebbre, az amerikai Grand Slam-torna is tartott már két hétnél tovább. Legutóbb 1987-ben, amikor Ivan Lendl csaknem ötórás mérkőzésen csikarta ki a győzelmet Mats Wilanderrel szemben, azelőtt pedig 1969-ben, amikor helikopter segítségével kellett fölszárítani a talajt (akkoriban még füvön játszottak), hogy a legendás Rod Laver végül másodjára is megcsinálhassa a Grand Slamet. Bill Tilden 1924-es fináléja szintén csúszott egy nagyot, sőt 1938-ban Don Budge is csak hatnapos "hosszabbítás után” tudott győzni, és lett aztán egyszersmind a sportág történetének első úriembere, aki véghezvitte a Grand Slamet.

Amerikából jöttek

NEM LESZ TETÔ. Az elmúlt napok esôzései miatt újra felvetôdött az ötlet: melbourne-i mintára tetôszerkezetet kellene építeni az Arthur Ashe-stadion fölé. Martina Navratilova elmondta, a nyolcvanas évek óta téma a pálya befedése, más kérdés, hogy erre ô maga is kevés esélyt lát. „Ebbe nincs beleszólásunk, holott a mostani példa is bizonyítja, illene végre intézkedni. Kedden két óra játékra volt lehetôség, a fennmaradó idôben vagy esett az esô, vagy a pályát szárították. Tanulni kellene ebbôl…” – magyarázta a legendás teniszezô. Arlen Kantarian a szövetség nevében azt nyilatkozta, „nincs tervbe véve a tetôszerkezet építése”, majd mosolyogva hozzátette: „Sohasem mondjuk, hogy soha.”

KÖVETENDÔ PÉLDA. Felesleges elkeseredni a rengeteg halasztás miatt, legalábbis a történelem ezt mondatja velünk. Tavaly szeptember 3-án ugyanis rekordot jelentô 103 mérkôzést bonyolítottak le az elôzô napi „elmosás” miatt – más kérdés, hogy egy éve nem hullott annyi esô, mint az idén.

ZAJBAN IS LEHET. Billie Jean King, Szeles Mónika és Ivan Lendl mind a mai napig dicséri a New York-i közönséget, amely bármikor képes fergeteges hangulatot teremteni. „Ha valaki zűrzavarra és hangorkánra vágyik, itt a helye. Aki meg ezzel megbirkózik, és így is tud gyôzni, az világklasszis” – magyarázta a négyszeres bajnok King. „Az amerikai szurkolók a világ legjobbjai, nekem mindig is óriási lökést adtak” – tette hozzá a Flushing Meadowsban kétszer diadalmaskodó Szeles. „Volt, hogy nem értem szorítottak, sôt az is elôfordult, hogy kifejezetten a vesztemet kívánták, ettôl függetlenül csupa jót mondhatok a New York-iakról, mert nagyon értenek a szurkoláshoz” – fogalmazott a háromszoros gyôztes Lendl.

Vigasztaljon tehát mindenkit, hogy ha csúszik is a program, garantálva van a minőségi befejezés.
Az megint más kérdés, hogy még az olyan rutinos rókáknak is kín átélni ezeket a napokat, mint Andre Agassi. "Ilyenkor nehéz bármit is csinálni, a folyamatos várakozás könnyen felemészti az ember idegrendszerét. De ettől szép ez a játék, sohasem tudni, mi fog történni a következő pillanatban” – jegyezte meg a témával kapcsolatban a maga 33 évével korelnök Las Vegas-i.
Ô legalább már bejutott legjobb nyolc közé az Openen – hosszú pályafutása során immár 11. alkalommal –, úgy, hogy a kétszázadik, Grand Slam-tornán jegyzett győzelmét aratta. Már ha győzelemnek lehet nevezni a keddit, hiszen a combsérüléssel bajlódó Taylor Dent a harmadik szett után nem bírta tovább, és kezet nyújtott a frissen borotvált fejű fenoménnak. Kár érte, mert jó kis meccs alakulhatott volna ki a csatájukból, az első játszmát például a robusztus ifjú nyerte meg (ez volt az első elbukott szettje Agassinak), sőt a másodikban és a harmadikban is brékkel vezetett. Az idő azonban nem neki dolgozott, egyre kisebb százalékban ütötte be első adogatásait, játék közben is rontogatott, a villámgyors honfitárs pedig egyszerűen csak tette a dolgát – no nem minden extra nélkül, egyszer-kétszer azért megmutatta, igazi virtuóz a vonalak között és mögött. Átemelés tenyeressel, fonákkal, elütés dropból, csak hogy a leglátványosabbakat említsük. Ezt a meccset amúgy két esőszünet tarkította, a másodiknál, az egyik illetékes fantáziájának hála, be is került a magnóba a Here Comes the Rain Again (Már megint jön az eső) című Eurythmics-nóta – amely sokadszorra nemesedhet slágerré, minthogy szerda éjjelig szinte folyamatosan esett.

A nap (egyetlen…) mérkőzése
Andre Agassi (amerikai, 1.)–Taylor Dent (amerikai) 6:7, 6:4, 7:5, fa.
1. adogatások (%-ban)	60	49
Ászok	2	10
Kettős hibák	5	12
Ki nem kényszerített hibák	25	37
Az 1. adogatásból megnyert pontok (%-ban)	68	63
A 2. adogatásból megnyert pontok (%-ban)	49	53
Az 1. adogatások átlagsebessége (km/óra)	171	193
A 2. adogatások átlagsebessége (km/óra)	142	174
Legerősebb adogatás (km/óra)	193	222
Direkt pontok (adogatásból is)	43	44
Sikeres brékpontok	6/12	4/11
Pontok/kísérletek a hálónál	13/21	66/119
Összes pontok	123	114
Mérkőzésidő (perc)	139	(56+39+44)

Amerikai nemzetközi bajnokság,
US Open, Flushing Meadows
(17 074 000 dollár, kemény pálya)

Férfi egyes
Nyolcaddöntő: Agassi (amerikai, 1. kiemelt)–Dent (amerikai) 6:7, 6:4, 7:5, fa. A negyeddöntő párosítása: Agassi–Björkman (svéd) vagy Coria (argentin, 5.); Ferrero (spanyol, 3.) vagy T. Martin (amerikai)–Srichaphan (thaiföldi, 11.) vagy Hewitt (ausztrál, 6.); Schüttler (német, 8.) vagy Schalken (holland, 12.)–Malisse (belga) vagy Roddick (amerikai, 4.); Moyá (spanyol, 7.) vagy el-Ajnaui (marokkói, 22.)–Nalbandian (argentin, 13.) vagy Federer (svájci, 2.)

Női egyes
A negyeddöntő párosítása: K. Clijsters (belga 1.)–Mauresmo (francia, 5.); Davenport (amerikai, 3.)–Suárez (argentin, 24.); Capriati (amerikai, 6.)–Szugijama (japán, 15.) vagy Schiavone (olasz, 29.); Miskina (orosz, 7.) vagy Pierce (francia)–Henin-Hardenne (belga, 2.)

Férfi páros
A negyeddöntő párosítása: Bhupathi, Mirnij (indiai, fehérorosz, 1.) vagy Arnold, Hood (argentin, 15.)–Llodra, Santoro (francia, 6.) vagy W. Black, Ullyett (zimbabwei, 9.); Björkman, Woodbridge (svéd, ausztrál, 4.)–Damm, Suk (cseh, 8.) vagy Prieto, Thomas (argentin, amerikai); Arthurs, Hanley (ausztrál, 5.)–Knowles, Nestor (bahamai, kanadai, 3.); Ancic, Ljubicic (horvát)–Haggard, Johnson (dél-afrikai, amerikai, 13.) vagy B. Bryan, M. Bryan (amerikai, 2.)

Női páros
A negyeddöntő párosítása: K. Clijsters, Szugijama/McShea, Musgrave vagy Vento-Kabchi, Widjaja (venezuelai, indonéz, 13.)–Bartoli, Casanova (francia, svájci); Kuznyecova, Navratilova (orosz, amerikai, 4.) vagy Nagyová, Matevzic (szlovák, szlovén)–L. Huber, M. Maleeva (dél-afrikai, bolgár, 8.); Husarová, C. Martínez (szlovák, spanyol, 7.)–C. Black, Lihovceva (zimbabwei, orosz, 3.) vagy Krizan, Srebotnik (szlovén, 15.); Bovina, Stubbs (orosz, ausztrál, 5.)–Callens, Tu (belga, amerikai) vagy Ruano-Pascual, Suárez (spanyol argentin, 2.)

Vegyes páros
A negyeddöntő párosítása: L. Huber, Vízner (dél-afrikai, cseh)–Husarová, Friedl (szlovák, cseh, 6.); Ruano-Pascual, Knowles (spanyol, bahamai, 3.)–Srebotnik, B. Bryan (szlovén, amerikai, 8.); Krasznoruckaja, Nestor (orosz, kanadai, 5.)–Stevenson, Spadea (amerikai); C. Black, W. Black (zimbabwei, 7.)–Raymond, M. Bryan (amerikai, 2.)